Nyomban megérti az ember, miért maradhatott töretlen a karrierje ennek az elsőként a cári orosz haditengerészetnél rendszeresített kiképző eszköznek a Vörös Hadseregben, és hogy miért ezt az eszközt használják a világ számos elit alakulatánál a harcosok állóképességének, erőnlétének, robbanékonyságának fokozására, az orosz Szpecnaztól, a Seal kommandón és a Delta Force-on át a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Egységéig, és a magyar Terrorelhárítási Központig.

A füles vasgolyó, azaz a kettlebell (leánykori nevén gírja) eredetileg a gabona kimérésére használt súly volt, azonban már a 1900-as évek elején hatékony testedző eszközként is emlegették. Egy időben akkora népszerűségnek örvendett, hogy szinte minden orosz súlyemelőt, erőemelőt és erős embert „gírjenkának” neveztek. S bár a múlt század elején már ismerték a tengeren túl is, csak alig 25 éve indult világhódító útjára. Hihetetlenül gyors elterjedését Pável Tsatsoulinenek köszönhette. Az orosz hadsereg Szpecnaz alakulatának Egyesült Államokba dezertált egykori erőnléti kiképzőtisztje 1988-ban írta meg Vodka, uborkalé, kettlebellemelés és más orosz mulatságok című cikkét az amerikai „vashajlítók és sziklaemelgetők” magazinjába, a MILO-ba. Igazán ekkor ismerte meg a világ a kettlebellt, és a módszert, amellyel ez az egyszerű eszköz az egész testet képes néhány hónap alatt átformálni.

A kettlebell magyarországi karrierje 2005-ben kezdődött. A magát addig több küzdősportban sikerrel kipróbáló Lakatos Péter (képünkön) svéd barátjától, Tommy Blomtól kapott egy DVD-t Pável kettlebellgyakorlataival.

– Németországból szereztük be az első kettlebellsorozatot a 4 kilóstól 48 kilós golyóig, és próbáltuk lemásolni Pável mozdulatait. Nem túl nagy sikerrel – idézte fel lapunknak a kezdeteket a kettlebell hazai meghonosítója, Lakatos Péter. Egyre inkább a meggyőződésünkké vált, hogy ezeket a gyakorlatokat nem lehet végrehajtani, biztos valami filmtrükk van a dologban. Aztán felvettük a kapcsolatot Pável munkatársaival, és elmentünk Dániába, ahol Európában először mutatta be a kettlebellt és az ehhez kifejlesztett edzési és oktatási rendszert, majd meghívtuk Pávelt Magyarországra.

Ma már több mint 180 instruktor irányítása mellett több ezren kettlebelleznek Magyarországon. Lakatos némi büszkeséggel jegyezte meg, hogy mindezt úgy érték el, hogy saját honlapjukon kívül sehol nem reklámozták magukat és a foglalkozásaikat. Nincs rá szükségük. Számos élsportoló, akik kipróbálták a kettlebellt, kiegészítő edzésként szinte azonnal a programjukba iktatták ezt is.

Mitől hatásos, már ha valóban olyan hatásos, ez az egyszerű sportszer? Miben tér el a kettlebellezés hatása a hagyományos súlyzós edzésekétől? Lakatos Péter szerint mivel a tíz vagy éppen húsz-egynéhány kilós golyókat (de vannak 30-40, sőt 50 kilósak is) nem tengelyüknél, hanem a súlypontjuktól távol eső „fülüknél” kell megfogni, mozgatásuk (különösen a ballisztikus, azaz a „lengetős” gyakorlatoknál) a test szinte valamennyi izmát igénybe veszi. S ha edzés közben több izom dolgozik, az azt jelenti, hogy a több izom több zsírt éget. Továbbá: míg a hagyományos testépítés egyes izomcsoportok megdolgozására és a test meghatározott részén az izomtömeg növelésére koncentrál, a kettlebellgyakorlatok inkább szálkásítanak, robbanékonyságot és állóképességet növelnek.

A kettlebell kétségkívül veszélyes eszköz, a rossz testtartás, a szabálytalanul végrehajtott gyakorlatok könnyen hát- vagy akár gerincsérüléshez is vezethetnek. Ám a szabályosan végrehajtott fogások gyógyíthatják a beteg hátat, gerincet. Dr. Erbszt András gerincspecialista és ortopéd szakorvos, aki maga is kipróbálta és rendszeresen használja is a kettlebellt, az általa megtanult gyakorlatokból összeállított egy sorozatot kifejezetten gerincbetegeknek és hátműtéten átesett betegeknek rehabilitációs céllal. Tapasztalatai szerint a vasgolyó „lóbálása” nemcsak a felesleges kilóktól szabadítja meg meglepő gyorsasággal a hasat és a többi testrészt, de kifejezetten hasznos a sok üléstől eltunyult hátnak is.