Ez negyvenkét éve volt. Ennyi idő pedig a legjobb házasságot is próbára teszi. Az Aerosmith tagjai pedig – azon túl, hogy négy évtizede állnak bukásra magatartásból – arról híresültek el, hogy szenvedélyesen utálják egymást. Ennek ellenére novemberben megjelent a Music From Another Dimension! című új, sorrendben tizenötödik stúdiólemezük, ami 2001 óta az első, eredeti zenékkel teletűzdelt korongjuk.

Az együttes nevének története van, kitalálója Joey Kramer, a dobos, akit középiskolában megigézett Harry Nilsson Aeriel Balett nevezetű albumának borítóképe, melyen egy egymotoros, dupla szárnyú repülőből ugrik ki egy manus. Kramernek pedig valami furcsa kis lámpa gyulladt ki az agyában, és onnantól kezdve minden füzetére azt firkálta, hogy Aerosmith (a „smith” szó különböző foglalkozásokat jelöl angolban). Az elnevezésben egyet tudtak érteni, de minden másban heves vitákat folytattak. Már a zenekar megalapításakor kompromisszumokat kellett kötniük. Tyler, aki korábban dobosként és vokálosként zenélgetett, azzal a feltétellel állt össze a Jam Band korábbi két tagjával, Hamiltonnal és Perryvel, hogy az új formációban ő lesz a frontember. Azóta 150 millió lemezt adtak el.

A bostoni rossz fiúk a Sandy hurrikán károsultjaiért rendezett novemberi jótékonysági koncertjük előtt azt nyilatkozták, hogy az új lemez célja a visszanyúlás a kezdetekhez. A negyvenkét év minden korszakából akartak egy kicsit csempészni az új albumba. Ez sikerült is, ahogy a kezdetektől meglévő ellentétek is rendesen bele lettek gyúrva. A Rolling Stone magazin szerint Steven Tyler és Carrie Underwood duettjét annyira nehezen viselte a banda többi tagja, hogy olyan, mintha a szám alatt ők nem is lettek volna a stúdióban. Az újság, mint a korábbi lemezek esetében, most is Joe Perry és Brad Whitford gitárjátékát tartja a legjobbnak. Ezen túl sikerült a nyolcvanas évekbeli, Diane Warren által írt számok balladai hangulatát és a kilencvenes évek azon időszakát is az albumba csempészni, amikor még Alicia Silverstone bájai népszerűsítették a zenekar klipjeit.

Az ellentéteket azonban nem takarja a nosztalgia sem. A New York Daily News egyenesen azt írta, hogy kétféle zenekar csap össze az Aerosmithben. A laza rocksztárok és a slágergyáros Tyler. Valószínűleg emiatt nem készítettek több mint tíz éve albumot, de végül az eladhatóság érdekében sikerült kompromisszumot kötni. Így viszont nem jön ki az a vadság, ami a hetvenes években jellemezte őket, de azért érezhetően Perry irányvonala az erősebb, így nincs annyira felvizezve az album. Steven Tyler minden szempontból külön életet él. Egyszer ki is akarták rúgni a bandából, amikor úgy kötött szerződést az American Idol című tehetségkutató show-val, hogy arról nem is tudtak az együttes tagjai. Végül maradt, és ennyi együtt töltött idő után talán már azt is megszokták, hogy utálják egymást. Ami pedig Tylert illeti, a többiek messziről figyelik, és már a fejüket sem fogják egy-egy félresiklott produkciójánál. Idén például a New England Patriots amerikaifutball-csapat hazai rájátszásán sikerült hörgő-visító elemeket csempésznie az amerikai himnuszba, amit sok szurkoló nem díjazott.

A Today Show-ban mindenesetre azt nyilatkozták, a zenekaron belüli ütközéseket erősen felnagyítja a sajtó, és a lényeg amúgy is az, hogy a zenében egy húron pendülnek. Nos, az új album nem ezt mutatja.

Az Aerosmith az új album borítójával. Legalább két zenekar „csap össze” a tizenöt dalban