Elkel az utolsó agglegény
A hír okozott némi meglepetést, ugyanis a nagyhercegi pár elsőszülött fia körül sosem hemzsegtek a szebbik nem képviselői; a harmadik x-et is barátaival ünnepelte.
Az eljegyzés idén áprilisban volt. A menyasszony Stéphanie de Lannoy belga grófnő – és vajon meglep-e bárkit, hogy a jegyespár a XVI. századra visszamenően közös ősökkel rendelkezik?
Noha Henrik nagyherceg és Mária Terézia 1981-es esküvője óta volt már a családban lakodalom, de nem olyan, amilyet a szülők elképzeltek. A középső fiú, az akkor 19 éves Lajos ugyanis egy ács lányával esküdött örök hűséget, ráadásul a boldogító igen csak első gyermekük születése után hangzott el. Így sem a keresztelőt, sem az esküvőt nem a katedrálisban rendezték. Most szombatra azonban az itteni Notre Dame-székesegyház valamennyi széke már jó ideje foglalt, az utcára szorulók óriáskivetítőkön követhetik figyelemmel a templomi frigyet.
Bár az uralkodócsalád Európa legvagyonosabbjai közé tartozik, minden lakos mintegy egy euróval „járul hozzá” a parádéhoz – ugyanis több mint félmillió eurót költ az állam és a főváros összesen az eseményre. Szabadtéri koncertek, nagyszabású tűzijáték, és 24 órás ingyenes tömegközlekedés teszi emlékezetessé a napot. A velük egy napon született luxemburgiakkal külön partin is találkozik az ifjú pár.
Vilmost születése óta a trónra nevelték, noha az örökösi címet csak 2000 decembere óta viseli. A világ egyetlen nagyhercegségében az uralkodó elsőszülött gyermeke javára lemond az egyébként nem létező trónról, majd az utód – miután beletanul a hatalomgyakorlásba – a monarchia első emberévé lép elő.
Vilmos az ország szokásainak megfelelően tagja az Államtanácsnak, és számos delegáció élén képviselte hazáját külföldön. Katonai iskoláit Sandhurstben végezte, akárcsak a Windsor-házból Vilmos és Harry herceg is.
A Lannoy család tekintélyes múlttal rendelkezik, először a XV. században tesznek róla említést. Az ősök között van I. Ferenc francia király legyőzője is, azé a királyé, aki hazájában meghonosította a reneszánszt.
Az esküvő kékvérű külföldi vendégeit a napokban hozták nyilvánosságra. Itt lesz a belga és a norvég királyi pár, a holland és a dán királynő és a svéd királyné. Angliát Edvárd, Spanyolországot Fülöp herceg képviseli. A világ valamennyi tájáról érkeznek arisztokraták, „munkát” adva több mint másfél ezer rendőrnek és biztonságinak. A vendégek között található a trón nélküli görög és bolgár király is. Nincsenek a listán a néhai Habsburg Ottó gyermekei, noha a család közeli rokonságban áll a nagyherceggel. Henrik anyai nagyapja – Félix herceg – és Zita királyné ugyanis édestestvérek voltak.
A sajtó ugyan időnként hangos az udvarban történtektől, a luxemburgiak mégis a monarchiát részesítik előnyben a köztársasággal szemben. Még akkor is, ha az öröklődő hatalom évi több mint 10 millió eurójába kerül a költségvetésnek. Félix majd száz évvel ezelőtt többször elkártyázta a családi erdőket, sőt a palotát is, amelyet az állam aztán visszavásárolt, így népi tulajdon. Évekkel ezelőtt nagy visszhangot keltett a Henrik édesanyja ékszereinek eladása körüli vihar, majd néhány erdő értékesítése, aztán Lajos herceg kínos házassága.
Noha a parlament a napokban 95 százalékos többséggel elfogadta, hogy Stéphanie az esküvő napján megkapja az állampolgárságot, a döntés nem kis felhördülést váltott ki még a luxemburgi pártok között is. A közönséges halandónak ehhez hét év folyamatos tartózkodásra van szüksége, valamint a ritka luxemburgi nyelv alapfokú ismeretére, amelyet szigorú vizsgáztatók előtt kell bizonyítani.
