A Fenntartható Otthon Zrt. adatai szerint a családi házaknak mindössze a 3 százaléka tartozik a takarékosan üzemeltethető A energetikai besorolásba. A rezsit felére csökkenteni átlagosan 2,5 millió forintos energiahatékonysági beruházással lehetne.

A rezsiterheket elsősorban a fűtési kiadások emelik meg. – Óriásiak a lakossági energiakiadások, ezen belül is elsősorban a fűtésre fordított összegek. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a legrosszabb energetikai állapotú lakások vagy házak tulajdonosai akár az ingatlanuk teljes értékét is „elfűthetik” két-három évtized alatt – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Mindennek ellenére az emberek töredékének van csupán információja ingatlanja műszaki paramétereiről. Megdöbbentő, hogy a felmérés válaszadóinak mindössze 32 százaléka van tisztában háztartási készülékeik energiafogyasztási tulajdonságaival, és az egynegyedet sem éri el azoknak az aránya, akik valamilyen nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek energiafogyasztásukról.

Biztató, hogy a nagy többség áldozna pénzt a rezsiköltségén megspórolt összegből további energiahatékonysági korszerűsítésre, ha abból újabb megtakarítása keletkezne. A Fenntartható Otthon számításai szerint még hitelből is érdemes efféle beruházásokra költeni, mert azok előnyét a 8-10 éves futamidő után már teljes egészében lehet élvezni.