Hűsítőrekordot hozott a hőség
Olyannyira, hogy az idén már csaknem megduplázódott e termékkör forgalma az üzletek többségében. Szakemberek és a témával foglalkozó internetes vásárlói fórumok véleménye összecseng, miszerint az akciós, néhány tízezer forintért megvásárolható készülékek legnagyobb haszna, hogy hamar meggyőzik az egyszeri vásárlót arról: érdemesebb a drágább, de valóban hatékony klímaberendezésbe beruháznia, mert az hatékonyabb és olcsóbban üzemeltethető.
A legolcsóbb lehetőség a klasszikus asztali ventilátor. Ára egy-kétezer forinttól 50 ezerig terjed, bár ez voltaképpen nem is a légkondicionálás eszköze, mivel mindössze megmozgatja a levegőt, és a levegőáramlás miatt csökkenti a hőségérzetet – és persze kiadós szem- és fejfájást is okoz a porra vagy huzatra érzékenyeknek. Emellett a hagyományos ventilátor hátránya, hogy a legtöbb modell meglehetősen zajos. Az oszlopventilátor hívei szerint a 8–35 ezer forint közötti áron kínált típusok ugyanolyan hatékonyak, mint a jóval drágább és nagyobb energiafelhasználású mobil klímák. A jellemzően 40–90 watt teljesítményű oszlopventilátorok előnye az olcsóság, mivel napi hatórás működéssel számolva mindössze két sör árába kerül az üzemeltetésük.
Hasonlóan olcsó szerkezet a léghűtő, amely azonban a használói vélekedések többsége szerint fűtésre alkalmasabb, mint hűtésre. A legtöbb léghűtő kétfunkciós, azaz hűteni és fűteni is lehet vele – bár fűtéshez természetesen jóval többet is fogyaszt. A nagyjából 80 ezer forintig terjedő árú léghűtők hatásfokáról erősen megoszlanak a vélemények, mivel az egyszerűbb szerkezet legjobb esetben is csak 1-2 fokkal csökkenti a szoba hőmérsékletét – cserébe viszont a jéggel vagy víz párologtatásával működő készülék gyorsan trópusi üvegházzá varázsolhatja a lakást, kivéve, ha folyamatosan szellőztetik a helyiséget. Ez viszont a huszonkettes csapdája lehet, ha odakint tombol a forróság.
Mindazonáltal kereskedői visszajelzések szerint ezek a kis készülékek még mindig jóval nagyobb forgalmat hoznak, mivel a lakás hűtésére alkalmas klímák árai ott kezdődnek, ahol a ventilátoréi vagy a léghűtőéi véget érnek. Ráadásul a minimum 50-60 ezer forintos kezdőárak mellé hozzá kell csapni a beszerelés díját is. Ez alól csak a mobil klíma kivétel, amely iránt az utóbbi években megerősödött a kereslet. A válság nyomán érezhető elszegényedés közepette egyre kevesebben tudják megengedni maguknak a nagy klímarendszerek beszereltetését és persze még inkább az üzemeltetését. Az ugyanis csöppet sem olcsó.
Általános szakmai hüvelykujjszabály, hogy légköbméterenként 30-35 wattos teljesítményű klímaberendezésre van szükség (van egyszerűbb számítás is: tíz négyzetméterre kell egy kilowattóra teljesítményt számolni), ami háromméteres belmagasságú lakással kalkulálva 50 négyzetméteres alapterületre egy 5,2 kilowattos teljesítményű készüléket jelent. Igaz, ezt a szabályt a vásárlók nem igazán tartják be, legalábbis – mint azt a Praktikernél megtudtuk – a klímák közül nálunk a legkeresettebbek a splitrendszerű, a C energiahatékonysági osztályba tartozó, 2,5-3,5 kilowattos készülékek. (Kutatások nem készültek, de meglehet, hogy a vásárlók zöme egy multirendszerű légbefúvós klíma helyett inkább szobánként vesz egy készüléket.)
Mindenesetre így is igaz, hogy kánikulában egy 50 négyzetméteres lakás nyári átlagban havonta 10-15 ezer forintba kerülhet. Ez esetben is igaz, hogy minél drágább a készülék, annál olcsóbban üzemeltethető. A korábban elterjedt rögzített vagy pár fokozatos teljesítményű on-off készülékekkel szemben a 150 ezer forintnál induló árú inverteres klímák már a mindenkori szobahőmérséklethez képest szabályozzák a saját teljesítményüket, így hosszú távon áruk megtérül a kisebb számlákban. Jó, ha vásárlás előtt szakember méri fel a lakást, mert az alulméretezett klíma jóval többet tud fogyasztani, mint a megfelelő méretű berendezés.
Az áruházi akciók a nyár utolsó napjaiban sem lanyhulnak, bár a kereskedelemben már lecsengett a klímaszezon, a legtöbb helyen a készlet kiárusításánál tartanak. A Praktikernél elmondták: az idei szezonban a nagy hőség nyomán 80 százalékkal nőtt a termékkör iránti kereslet a tavalyi évhez képest. Ahogy a cég közleménye fogalmaz: a kiárusítás már csak hab a tortán számukra.
Hűtés ésszerű határok nélkül
Az irodákban, munkahelyeken és közintézményekben egyre több a klímaberendezés, ugyanakkor a készülékek helyes használatáról kevés az információ, és a klimatizálás egészségügyi kockázatainak csökkentésében a szabályozás sem segít. A problémára a mostani kánikulai periódusban az LMP energia–klíma munkacsoportja hívta fel a figyelmet. Az „ökopolitikusokhoz” ezekben a napokban befutott észrevételek szerint nemcsak a túl magas munkahelyi hőmérséklet, hanem például a zárt terű munkahelyek abszolút vagy relatív túlhűtése is gyakori, és a munkavállalóknak sokszor nincs beleszólásuk abba, hogy hány fokra van beállítva a klímaberendezés. A zárt térben való munkavégzés maximális hőmérsékleti értékeit rendelet szabályozza, a külső és a belső tér közti hőmérséklet-különbségről vagy a belső hőmérséklet minimális értékeiről nem szólnak az előírások. Kutatások alapján az ideális hőmérsékletkülönbség 6-8 Celsius-fok lenne, az ennél nagyobb differencia, vagyis a relatív túlhűtés kifejezetten káros: hősokknak teszi ki a szervezetet, és számos megbetegedés okozója lehet, ráadásul energetikailag is hátrányos.
