Az alapos felújítás jobban megéri
Tizenöt, Magyarországon jellemző épületfajtára, meglévő, új építésű, családi és társasházakra, illetve intézménytípusokra végzett különböző – rendkívül alapos – modellszámításokat a szervezet arra nézvést, hogy évtizedes távlatban mely felújítási, illetve fűtési mód éri meg jobban a tulajdonosnak. Minden épülettípusnál 10-15-fajta lehetséges összetételt vettek górcső alá, amivel 200 különböző beruházási lehetőséget különítettek el. Egyre alaposabb korszerűsítést vizsgáltak: első lépcsőben csak ablakcserét, fal- tető- és födémszigetelést, majd ezzel együtt az épületgépészet, a fűtési rendszer részleges, avagy teljes felújítását, cseréjét.
Egyértelműen kimutatták, hogy a most esetleg drágább felújítással a tulajdonos hosszú távon összességében több millió forintot is megtakaríthat az energiaköltségen. Nem is szólva arról, hogy így a lakás egyértelműen értékesebbé válik, a környezetet kevésbé szennyezi, sőt az energiaimport csökkenésével az ország költségvetési helyzete is javul. A meglévő épületek zömében akkor jelentkezik a legmagasabb összesített költség, ha azokat nem újítják fel, s maradnak a jelenlegi, energiapazarló állapotukban.
„Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt körülbelül 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Egy szigorúbb szintű felújítással a beruházást is magában foglaló teljes költség mind össze 8 millió forint körül alakul” – fogalmaz Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője. A szervezet szakértői úgy látják, hogy az új építésű lakásokra és a nagyobb felújításokra vonatkozó hazai szabványok energiatakarékossági szempontból még a környező országokhoz képest is elavultak.
Már az új otthonok is kedvezőtlenebb adottságokkal készülnek, ezért a felmérés nyomán az Energiaklub szakemberei az ilyen esetben alkalmazandó előírások szigorítását javasolják. Az energiahatékonysági minimumkövetelményeket az Európai Unió 31/2010. irányelve alapján kell meghatározni. Bár ez nemzeti hatáskör, az EU kérte megvizsgálni: a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületeknél? Egy vályogépület komplex energetikai-gépészeti felújítása negyedeli az energiaszámlát a szervezet számításai szerint.
Egy fokkal alaposabb munka esetén ugyanez az arány a tégla-, illetve B30-as lakásoknál is. A vályogházakéhoz hasonló átalakítással az ikersejtlakások fogyasztása már a hetedére zuhan. A legkisebb megtakarítás a modern technikával épült porothermházaknál lehetséges, de ablakcsere és hőszigetelés nyomán ott is feleződhet a fűtésszámla.
Újabb roham lesz a támogatásért
A kormány meghirdette harmadik, magánszemélyeknek szóló programját a családi, lánc-, sor-, iker- és legfeljebb négylakásos társasházak energiatakarékossági célú felújítására. Augusztus 27-től lehet kondenzációs vagy megújulóenergia-alapú fűtőberendezések telepítésére pályázni. Az állam a beruházás 40 százalékát állja: gázkazán esetén lakásonként 800 ezer, megújuló energiás berendezésnél 1,5 millió forint erejéig, amit utólag, számlák ellenében folyósítanak. A pályázatkezelő az ÉMI Nonprofit K ., a jelentkezések elektronikusan adhatók be. A programra 864,4 millió forint van, forrása az épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat. (Ezen a soron 2012-re 1,9 milliárd forint szerepel.) A mostani kiírók a lehetőségeket az első ilyen típusú pályázatnál szigorúbbra, a másodikénál viszont tágabbra szabták.
