– Rengeteg muzsikus cigány lakott a környékünkön, a gyerekkori barátaim között is akadt pár. Például Tolnai András, aki a magyar nóta egyik legelismertebb művésze lett. Mindig azt játszottuk, hogy énekórán vagyunk, és Andris az énektanár. Aki pedig hamisan énekelt, azt jól elverte – meséli a korai kilencvenes évek józsefvárosi hangulatáról Galyas Éva költő és divattervező.

Évát az iskola nem kötötte le, inkább csavargott és olvasott.Hamar kiderült, van érzéke az íráshoz is, s miután tízévesen egy verséért Millecentenáriumi Irodalmi Díjat kapott, tudatosan kezdett készülni az írói pályára. Bekerült a Kalyi Jag alapítványi iskolába, amely akkor indult a Lövölde téren, egy kétszobás lakásban. Itt találkozott Daróczi Choli Józseffel és rendhagyó irodalomóráival.

Ugyanis a tradicionális cigány történetmesélésben nemcsak a sztori fontos, hanem a hangulatfestő fordulatok, melyek a mesét közel hozzák a valósághoz, így a csodás eseményeket hallgatva is érezni a cigánytelepek hangulatát. Tizenhat évesen Federico García Lorca versei, a József Attila- és Ady-kötetek mellett már újszülött kisfiával is foglalkoznia kellett, így kapóra jött a Magyar Televízió roma magazinjában kapott gyakornoki állás.

Bár műsorvezetőként képernyőre is került, igazi szerelme a rádiózás, a Rádió C-ben eltöltött két év volt. Kanadába mégis tévésként került ki: húsz éve Torontóban élő nagybátyja ugyanis addig mesélt unokahúgáról Kosaras Vilmosnak, a Kanadai Magyar Televízió szerkesztőjének, amíg meg nem hívta műsorvezetőnek. Ezzel nem aratott egyértelmű sikert: több levelet kapott, amelyben arról faggatták, hogyan képzeli, hogy a kanadai magyarság televíziójának műsorvezetője egy cigány lány. Kosaras elegánsan oldotta meg a helyzetet élő adásban, a következő szöveggel: – Itt van ez a spanyol lány, aki ilyen gyönyörűen megtanult magyarul. Maguk még ennek sem tudnak örülni?

Észak-Amerikához fűződik egy különös találkozás is: Éva a floridai Sarasotában dolgozott egy ékszerüzletben, amikor megkérdezte főnökét a gyakran hallott „gipsy diamond” kifejezés jelentéséről. Kiderült, a szó az üzlet rendszeres vásárlójához kötődik, aki Florida cigánykirályának tartja magát. – A főnököm szervezte meg a személyes találkozót. Odaállítottak a cigánykirály elé, rám mutattak, és azt mondták: íme egy magyar cigány. Ő pedig kíváncsian nézegetett és kérdezgetett, mi fán terem az a Magyarország. A családja London környékéről származik, s bár a nyelvük az angol, valamint a lovári keveréke, még nem hallottak a romungrókról, a magyar cigányokról – emlékszik vissza az érdeklődő uralkodóra.

Galyas Éva 2010-ben jött vissza Magyarországra, zsebében negyven verssel, melyek legkedvesebb és leginspirálóbb kanadai helyszínén, az Ontario-tó partján születtek. A társadalomkritikus, hol komor, hol erős életszeretettel átitatott írásokból álló Rólam vagy Rólad kötet két éve decemberben jelent meg. Az irodalom mellett Évát mindig is foglalkoztatta a divat, s bár a torontói stylistiskolát nem fejezte be, az idei év során lehetősége nyílt bemutatni első kollekcióját. Divatbéli ars poeticája szerint a nőket nem vetkőztetni, hanem öltöztetni akarja.

Jelenleg egy olyan kollekción dolgozik, melyben a ruhák ihletői saját írásai: a darabok színükben, formájukban verseket idéznek. Akár azt is, mely a romagyilkosságok legfiatalabb áldozatának emlékére íródott. Éva azonban a társadalmi feszültségek ellenére is Magyarországon akar élni. Erről így beszél: – Mindig a legszegényebb a bűnös. Pedig nem csak a romák éheznek és nyomorognak, csak ők a hangosabbak. De én nem tudnék máshol élni. Magyarul álmodom, magyarul írok, kötődöm a nyelvhez és a közösséghez. Ahogy Márai Sándor írta naplójában: Titkunk van, mert kevesen vagyunk.

Galyas Éva