A kúszónövények falfutó versenyében két főszereplő van: a borostyán és a vadszőlő. Akkor teljes a kép, ha tudjuk, hogy nem egy-egy fajról, hanem kiterjedt rokonságról van szó.

Már régóta tart a vita a házfalat károsító növényekről, de a kőművesek tudják igazán megmondani, hogy árt-e a vakolatnak, falnak a növényfuttatás. Általános vélemény, hogy jól elkészített, korszerű vakolatoknak igazából nem árthatnak a kúszónövények. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy bármilyen vékonyak a gyökerek, és a tapadókorongok, vizet csempésznek a vakolatba, és ez a téli fagyok idején a gyengébb felületeket kikezdheti. Ha megjelenik az első repedés, akkor már nincs szükség a növény ténykedésére.

Különösen figyelni kell a kúszónövényekre, ha elérik a tetőszerkezetet. A csatlakozási helyeken ugyanis ügyesen befurkálják magukat a résekbe, ahol azután a terebélyesedő hajtásrendszer feszeget, bontogat.

A régi házak bizonyítják, hogy sem a szívó-, sem a kapaszkodógyökér nem bontotta le a vakolatot, persze ennek az ellenkezője is igaz. Az biztosnak tűnik, hogy ha az évek alatt terjedelmes lombozatot fejlesztő növények elegendő földi táplálékhoz jutnak, akkor nem feltétlenül próbálkoznak a falak megcsapolásával.

Ebből következik, hogy a falak védelmében lehet, sőt kell is trágyázni vagy lombtrágyázni a növényeket. A falra futtatott örökzöld borostyán légkondicionálóval felérő, hűsítő növény. Sokféle borostyán van, nem is mindegyik szeret a falakon élni, de általában elmondható róluk, hogy mindent kibírnak. A falra, fákra rövid szívógyökerekkel kapaszkodó kúszócserje lassan növekszik. Ha a földön halad, legyökeresedik, s ügyesen a kerítésre terelhető. Aki borostyánnal akarja futtatni a házfalat, jó, ha türelmes, mert a fiatal növény néhány évig a földön terpeszkedik, csak később lódul a magasba.

A vadszőlők is lombdísszel szolgálnak. Ősszel zöld leveleik színeződnek (akadnak eleve színesebb levelű fajták is), a gyönyörű őszi színpompa azonban csak rövid ideig élvezhető, a vadszőlő színes levelei hamar lehullanak, és télen a növény kopasz lesz. A borostyánhoz hasonló tekintélyes kort megélnek, és hatalmas méretűre képesek nőni a különböző vadszőlők, amelyek tapadókorongokkal kapaszkodnak, ezért a házfalra futó növénynél érdemes figyelni, miként halad előre, s a tilalmas helyről azonnal le kell tessékelni, mert ha megkapaszkodott, akkor már nehezen távolítható el.

A közönséges vadszőlő Észak-Amerikából származik, gyorsan nő és igénytelen. Igazából a félárnyékos helyet kedveli, de megél a napos oldalon is, viszont ha nem kap elég vizet, ott alacsonyabb marad. Nyáron hozott virágaiból nyár végére jellegzetes, zöld, illetve kékesfekete termés érik be rajta.

A Parthenocissus quinquefolia, azaz a tapadó vadszőlő levelei öt levélkéből állnak. A háromkaréjú levelű Parthenocissus tricuspidatát őszi lombszínváltás jellemzi.

A jövő héten a tavaszi hagymások telepítéséről írunk.

Versenyfutás a helyért – a tetőről le kell tessékelni a borostyánt és a vadszőlőt is