Rákot okozhat a sérült palatető
Az eset korántsem egyedi: bár a kockázat többé-kevésbé ismert, és a veszély mérséklését elvben a szabályozás is előírja, a vonatkozó szabályok betart(at)ásával a gyakorlatban senki nem törődik.
Maga az egészségkárosító hatás a 90-es évek óta ismert, azt megelőzően viszont (a 80-as évek köze péig) a szocialista országokban az egyik legelterjedtebb tetőfedési anyaga a „Kádár-kockák” kedvelt héjazata volt az akár 20-32 százalék azbesztet is tartalmazó tetőpala. A hő- és tűzálló, szigetelő hatású anyag akkor válhat kockázatforrássá, amikor a kötése elöregszik, és porladni kezd. Az azbeszt mikroszkopikus méretű, elemi szálakból áll – ha nincs rajta védőburkolat, a veszélyes anyag közvetlenül a levegőbe (belélegezve pedig a légutakba) kerül. Az apróbb szálak egész mélyre jutnak a tüdőben, ahol fennakadhatnak, betokozódnak, és – többéves lappangási időt követően – kóros elváltozások, tüdődaganatok kialakulását idézheti elő.
A mai napig több százezer családi és lakóházat, valamint legalább ugyanennyi ipari és mezőgazdasági épületet fed palatető. Mivel a pala csak sérülés – törés, repedés – esetén veszélyes, a bajmegelőzése érdekében érdemes lenne időben, a még sérülésmentes tetőket „átfedni”. Hogy ennek mikor van itt az optimális ideje, az látatlanban nehezen állapítható meg: általános szabály, hogy a tetőpalák amortizációs ideje – anyagtípustól, termékfajtától, környezeti hatásoktól függően – 20-40 év, ami után (ahogyan az abádszalóki példa is mutatja) már az időjárás is könnyen kárt tehet a tetőfedő anyagban. A szakszerű elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat, és ebből a pénzből egy sérülésmentes palatetőre akár új borítás is kerülhet. A palafedésű épületeket többnyire csak kis tömeg megtartására alkalmas falakkal, tetőszerkezettel tervezték, így a hagyományos – beton vagy kerámia – cserépfedést a többségük nem bírná el. A gyakorlatban kétféle megoldás terjedt el a probléma áthidalására (mindkettő csak akkor alkalmazható, ha a pala alatt a tetőszerkezet még jó állapotban van): az egyik a könnyűszerkezetes, acéllemezes tetőfedés, amely a nagy szilárdságú tetőfedő anyagnak, a tökéletes vízzáróságnak és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságának köszönhetően még évtizedekig szolgálhatja a szokásos tetőfunkciókat, illetve a biztonságot, a másik pedig a palára rögzített bitumenes tetőzsindely.
Azbesztet tartalmazó terméket Magyarországon 2001 óta tilos forgalomba hozni vagy az építőiparban felhasználni. Egy ugyanabban az évben elfogadott rendelet szerint az azbesztet tartalmazó építőanyag veszélyes hulladéknak minősül, az ilyen hulladékok kezelését, azaz gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását csak az arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. Speciális előírások vonatkoznak az azbesztet, illetve azbeszttartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmére is: erről a 26/2000. (IX. 30.) EüM-rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet szerint a munka kizárólag mérési és tisztasági határérték betartása mellett végezhető (0,01 rost köbcentiméterenként). Sőt már a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-szel, illetve be kell nyújtani az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből (védőfelszerelésben, a fenti egészségügyi szabályok betartása mellett), és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz.
Ugyanakkor semmilyen jogszabály nem rendelkezik az ép, sértetlen azbeszttartalmú szigetelések és tetők eltávolításáról, annak ellenére, hogy ezek is jelenthetnek egészségügyi kockázatot. Az ÁNTSZ adatai szerint minden évben jelentős mennyiségű új tüdőrákos megbetegedés írható az azbeszt számlájára.
Idehaza jelenleg csak az iparosított technológiával készült lakóépületek azbeszttartalmáról van többé-kevésbé teljes körű felmérés, de a mentesítés abban a körben is csak részlegesen történt meg. Az üzleti szektor és az önkormányzatok épületeiről, illetve a magánházakról nem rendelkezünk kellő információval, és az utóbbiak azbesztmentesítését a jelenleg futó támogatási programok sem segítik.
