Növénymustra vihar után
Érdemes szemrevételezni a növényeket. A balkonkertészek többsége nem akar permetezni. Hogy féltett növényüket megmentsék, valamiféle módon mégiscsak el kell pusztítaniuk a hívatlan vendégeket. A megtépázott növényeket a sebzési felületeken támadja a gomba, a baktérium. Aki végleg elutasítja a vadabb kemikáliákat, annak marad a szappanos lével való permetezés. Ez is több a semminél, de van amikor a szappanos lé már nem segít, és végül a növény a kukában végzi, ami még mindig jobb, mint ha megfertőzné a többit is.
Nem elvetendő az amúgy drága növények vegyszeres védelme. A felkészülést egy érthetően megfogalmazott, jól illusztrált szakkönyv vásárlásával kell kezdeni. Mostanában több kiadó is megjelentetett ilyet. Ha ez megvan, akkor már csak a kórképet kell felismerni, és ha sikerül a tettest beazonosítani, érdemes felvenni vele a harcot.
Ezek után már csak egy kicsi, 1-5 literes permetezőkészüléket kell vásárolni. Fontos a védőszemüveg, hosszú mandzsettájú gumikesztyű, és nem árt egy erre a munkára rendszeresített, hosszú ujjú ing, esetleg orr- és szájvédővel is ki lehet egészíteni a felszerelést. Jó, ha van vegyszermérleg, és már hozzá is lehet kezdeni a munkához.
A vegyszer felhasználásáról, hígításáról minden tudnivalót elmondanak a szaküzletben, de részletesen olvasható a használati útmutatóban is róla. Persze az előfordul, hogy hektárban adják meg a permetezendő területet és literekben a kijuttatandó szer és száz literekben a víz mennyiségét, miközben egy balkonon legfeljebb decikről és milliliterekről lehet szó. Egyszerű aránypárral kiszámolható azonban a szükséges keverési mennyiség. Segítségül annyit, ha a leírás egy hektárra egy liter hatóanyagot ajánl, akkor ez egybalkonnyi, azaz körülbelül 10 négyzetméteres területre egy millilitert jelent, de ugyanekkora mennyiséget takar a 0,1 százalék is. Nem szabad és felesleges is túlvegyszerezni! Ezért jó, ha megismerkednek a késhegynyi és cseppnyi fogalmával. A patikusok szerint a porból egy késhegynyi 60 milligramm, érdemes a patikában egy cseppentőt vásárolni, és megkérdezni, hány csepp egy milliliter. De nagyon jó szolgálatot tehet a legkisebb fecskendő is.
Ezek után már csak fel kellene ismerni a baj kiváltóját, s tudni, mikor érdemes védekezni ellene. Alaposan át kell vizsgálni a növényeket: ha leveleiket gomba- vagy baktériumfoltok tarkítják, netán rovarok szívogatják, azonnal szükséges elvégezni a permetezést. Nem szabad késlekedni, mert ha betegen vagy tetveivel, atkáival együtt – jellemzően ősszel – bekerülnek a növények a lakásba, pincékbe, lépcsőházakba, kétséges, hogy egyáltalán megélik-e a tavaszt.
Ha a revízió alatt mégis valamilyen szokatlant észlelnének, akkor azonnal cselekedni kell. A levelek színváltozásáért, foltjaiért a nedvesség hiánya vagy valamilyen gomba, baktérium okolható. Ezek a levelek már menthetetlenek, de az egész növény számára segítség lehet egy megfelelő szerrel végzett permetezés. Ha a kórt pontosan megállapítják, az már félsiker. Segítséget jelenthet az internet is, ha valamelyik keresőprogram rubrikájába bepötyögik a növény nevét s a „betegségei” szót, majd a felkínált lehetőségek között a képeket választják, akkor már csak a beteg levélhez hasonlót kell megkeresni. Ennek alapján már megtalálhatóak a kórtörténetek és a védekezés módozatai. De segítséget nyújtanak a gazdaboltok eladói is.
A jövő héten a haszonnövényes ágyásokról írunk.