Hallja-e, Hump?
A könnyűzenei rádióadások rendszeresen sugározzák ugyan „Hump” felvételeit, de a fiatalabb hallgatóságnak fogalma sem lehet, milyen volt az énekes virágkorában, a múlt század hatvanas–hetvenes évei között. Annyiban nem is volt vakmerőség a veterán dalnok mellett dönteni, hogy a világszínvonalú popipart felvonultató szigetország hagyományosan alulteljesít a dalversenyen. A legemlékezetesebb kudarc a Jemini duó nevéhez fűződik, mely 2003-ban 0, azaz nulla pontot kapott a tévénézőktől és a zsűritől.
Brit részvevő utoljára 1997-ben jeleskedett, amikor az Egyesült Királyság színeiben kiálló kansasi születésű Katrina Leskanich és zenekara, a Katrina and the Waves szerezte meg az elsőséget a Love Shine a Light című dallal. Rapperek, X-Faktor-felfedezettek, kiöregedett fiúcsapatok egyaránt esélyhez jutottak, de a remélt siker elmaradt. Engelbert Humperdinck kilátásai sem reménytelenebbek, hiszen előrehaladott kora és az interjúkban is mindig felemlegetett nagyothallása ellenére most is rendszeresen turnézik. Az elmúlt két évben az Eurovíziós Dalfesztiválra benevezett országok harmadában fellépett, azaz nem igényel külön bemutatást.
Az eredetileg Arnold George Dorsey néven Indiában, brit katonatiszt apa és angol-hindu anya gyermekeként világra jött énekes majdnem ötven éve dolgozik a szakmában. Tizenhét éves volt, amikor a közép-angliai Leicester klubvilágában feltűnt, de kétszeres névváltásra – mielőtt a Jancsi és Juliska XIX. századi zeneszerzőjétől kölcsönvette volna a nevét, Humperdincket egy ideig Gerry Dorseyként ismerték – és sok türelemre volt szüksége, míg a Release Me-vel berobbant a köztudatba.
Az 1967-ben megjelent, fülbemászó dal azzal vonult be a popzene történetébe, hogy kiszorította a Beatles Strawberry Fields Forever című számát a single slágerlistáról. Engelbert Humperdinck viszonylag rövid ideig maradt a csúcson, hiszen – mindeddig – utolsó slágere, a Too Beautiful to Last 1972-es keltezésű. A ma már elsősorban az őszbe csavarodott hajú nemzedék által kedvelt énekes becslések szerint több mint 150 millió lemezt adott el. S ha az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban megrendezésre kerülő 2012-es dalfesztivállal kapcsolatban a brit sajtó alig leplezett iróniával kezeli is, hírnevét jelzi a Hollywood Boulevardon elhelyezett csillaga.
Az aktuális eseményről lemeztársasága, a Decca is lehúz egy bőrt, a napokban piacra dobva a sikerszámaiból készült összeállítást. Arról nem is szólva, hogy a The Sunday Times által összeállított, a leggazdagabb briteket felsoroló listán a zenészek kategóriájában az oasises Gallagher fivérekkel holtversenyben a 42. helyet foglalja el 65 millió fontos (közel 24 milliárd forintos) vagyonával.
Engelbert Humperdincket – II. Erzsébet királynő közelgő gyémántjubileuma és a londoni olimpia évében – nem kevesen tekintik anakronisztikus, a múltba visszaforduló választásnak a világ legtekintélyesebb közszolgálati médiuma részéről. Bár az énekes egyedül is van akkora intézmény, mint az Eurovíziós Dalfesztivál, és talán érdemes visszatérni a hetvenes évek bevált szokásához, amikor Cliff Richard és Olivia Newton-John tartotta magasra a Union Jack zászlót. A várhatóan 125 milliós közönség előtt felcsendülő versenydalának címe Love Will Set You Free, és ugyanaz az alkotógárda jegyzi, akit Adele és Mary J. Blige sikerei dicsérnek.
A hiú Humperdinck a drasztikus Dukan-diétával készül a dalversenyre. A sajtóban viszont azt találgatják, hogy Bakuban hány hölgyrajongó fogja a színpadra dobni a bugyiját, ahogy az a régi szép időkben szokás volt. A fénykorában igazán jóképű, kellemes arcvonásokkal megáldott élő legenda ragaszkodik jellegzetes dús, egykor Elvis Presley által is megirigyelt barkójához, melynek gesztenyebarna színe gyakori festést igényelhet. Az idejét Kalifornia és Leicester között megosztó négygyermekes apa szórakoztatóipari mércével is lenyűgöző, aranylakodalomhoz araszoló frigyben él Patricia Healey volt díjugratóval, aki korábban nyíltan beszélt férjének – riválisáéval, a nagy nőcsábász hírében álló Tom Joneséval vetekedő – házasságon kívüli szexuális igényeiről. Humperdinck kora ellenére azért annyira nem lóg ki a Cool Britannia (Laza Britannia) imázsából, viszont Oroszország az udmurt nagyikból álló zenekarral már megfosztotta a legidősebb fellépő „rekordjától”.
