Lábtörés rendel
Lassan, fokozatosan elindult lefelé a lejtőn; kisebb lopások, autólopás, majd egyre súlyosabb balhék követték egymást, és egyszer csak benne volt. Egyre bentebb. Közben egyre nagyobb lett. Nemcsak testileg, bár a 130 kiló színtiszta kigyúrt izom sem semmi. Ettől még nem lett volna az, aki volt. Ahhoz, hogy az 1990-es évek egyik legfoglalkoztatottabb alvilági problémamegoldójává nőhesse ki magát, csapat is kellett. – Megbeszéltük, mit hogyan fogunk megoldani, aztán tette mindenki a dolgát – magyarázta.
Nem csak az éjszakai élet császárainak, a kőkemény bűnözőknek dolgoztak. Bajba került „vállalkozók”, közéleti személyiségek, hírességek, sőt politikusok is voltak a megbízóik között. Persze nem közvetlenül őt keresték meg, a „sebhelyes arcút”. Vannak emberek, akik abból élnek, hogy megtalálják a felvilági emberek számára az alvilágban azokat, akik a leghatékonyabban képesek megoldani a problémáikat. Mert sokaknak akadnak olyan problémái, amelyek rendezésébe nem szerencsés bevonni a hatóságokat. Nőügy, drogügy, kellemetlenkedő alakok, hasonlók.
– A megrendelők elmondták, mit szeretnének, verjük meg, szerezzük vissza a pénzüket, törjük el a probléma okozójának a kezét vagy a lábát. Bár többnyire csak azt, hogy mi ne történjen meg, a többit ránk bízták. Megmondtuk, menynyibe fog kerülni a dolog, ők fizettek, mi megoldottuk a problémáikat – így működött ez jó húsz évvel ezelőtt. Feltehetőleg így megy ez ma is. Legfeljebb kifinomultabb módszerekkel, a korábbiakhoz képest kevesebb „problémamegoldás” nyomai bukkannak fel a sajtóban.
Jurányi könyvet írt Az alvilág zsoldjában címmel. A bemutatón nyomatékosan hangsúlyozta: ez nem egy önéletrajzi írás, bár nyolcvan százalékában saját eseteit dolgozta fel. Regényének főhőse, Kántor Alex azonban mégsem ő. Nem mintha nem vállalná a múltját. – Sokat olvastam a budapesti éjszakáról, ki milyennek látja vagy milyennek képzeli el azt. Egyik cikk vagy könyv sem tetszett. Nem a valóságot mutatták be. Persze egy gengszter nem fog őszintén beszélni egy író vagy egy riporter előtt.
Egy másik gengszter előtt viszont nem „vetíthet”, mivel az pontosan tudja, hogy mennek a dolgok az éjszakában. Sokat sztorizgattunk egykori gengszterhaverokkal, meséltem nekik arról a pár hónapról, amikor kalandvágyból meg hogy némi pénzt keressek, zsoldosként harcoltam a délszláv háborúban a muzulmánok oldalán. Mind többen mondogatták, „Zsolt, olyan jó a mesélőkéd, miért nem írsz könyvet ezekről a dolgokról”. Hát neki láttam – avat be a kezdetekbe.
Hála a világhálónak, értő segítőre talált Havas Henrik személyében. A riporter titkárnője gépelte le Jurányi könyvének kézzel írt első fejezeteit. – Többször sikítva állt fel a gép mellől, annyiramegdöbbentették, amiket olvasott – mesélte Havas. Szerinte még azok is sok újdonságot találnak a könyvben, akik anno a sajtóban nyomon követték a rendszerváltás utáni évek bűnügyi történéseit.
De miért ír (majdnem) önéletrajzi ihletésű könyvet egy maffiózó? Egy volt problémamegoldó. Egy bűvész sem teszi közkinccsé, hogy kerül a nyúl a cilinderbe. Ha megteszi, éhen hal. Egy maffiózó esetében számolni kell a gengszterhaverok rosszallásával, amit ebben a világban lőfegyverrel vagy baseballütőkkel szoktak kifejezésre juttatni. – Régi ügyekről, módszerekről írtam, senkinek sem árthatok vele – mondta Jurányi, aki a könyvével le akarja zárni gengsztermúltját. – Zsarolásért, önbíráskodást, testi sértésért, kábítószeres balhékért nagyon hosszú időre kivontak a forgalomból. Ráment az egészségem, egy műtét közben majdnem meghaltam. Bármilyen kemény fickó vagy, ilyenkor gyorsan átgondolod, hogyan tovább. Korábbi kapcsolataim nagy részét leépítettem, ha megkeresnek, hogy ezt vagy azt el kellene intézni, tízből nyolcszor elutasítom a felkérést. Csak olyasmit vállalok be, amiből tutira nem lehet börtön – állítja.
Azt még Jurányi nem jelentheti ki, hogy a múltat végleg lezárta. Fogadkozik, nincs meszsze már az idő, amikor tízből tíz megkeresést fog elutasítani.Ha addig nem csinál valami szörnyű butaságot, márpedig azon van, hogy ne csináljon, akkor pár év múlva talán elmondhatja magáról, hogy kiszállt. Sikerült kiszállnia.
