Első körben kérdezzük meg a háziorvosunkat vagy alkalmasint a szakorvost, hogy tanácsolja-e egyáltalán számunkra ezt a meglehetősen intenzív mozgásformát. Ha a vizsgálatok elvégzése után zöld utat kapunk, akkor óvatosan felépíthetjük személyre szabott edzéstervünket. Vegyük figyelembe a legapróbb egészségügyi problémát is, hogy a futásnál felgyorsult légzés és pulzus, illetve az izmok és ízületek terhelése az egészségünk javára váljon.

Szívzűrök

Mindenképpen kezdjük terheléses EKG-vizsgálattal, hogy kiderüljön, mennyire és hogyan terhelhető a szívünk és az érrendszerünk. Aranyszabály egyébként is, hogy a maximális terheléses pulzus 220 mínusz az életkorunk, tehát ötven felett egészségesen sem ajánlott 170 fölé kalandozni.

Feltétlenül szerezzünk be egy pulzusmérős órát, hogy ne engedjük 160 fölé a szívverést. Például a szívkamrák között nem jól záródó billentyűk ennél nagyobb terhelésnél visszaengedhetik a széndioxiddal telített vért, ami nem tesz jót, és rögtön csökkenti a teljesítőképességet is – dupla nelson az egészségünknek.

Ízületi panaszok

Legyünk őszinték: a futás nagyon terheli az ízületeket. Ha már kicsit lerobbant futóművekkel kezdünk neki a sportos életmódnak, akkor ne legyünk futóbolondok: tanácsos előbb úszni és kerékpározni, illetve nyújtó és lazító tornával kíméletesen felkészíteni az izmokat és ízületeket a nagyobb munkára. Szedjünk közben glükozamint és zöldkagyló-kivonatot. Ha pár hét után is marad a lelkesedés, akkor nekiszaladhatunk a futásnak is. De ne a flaszteron! A kemény aszfalton minden lépés egy alapos kalapácsütés a térdeknek és a deréknak. Ha természetben futunk, ügyeljünk a talaj egyenletességére, különben a bokánk bánja, és válasszunk masszívabb talpú terepfutócipőt. Egyébként a salakpálya és a puha rekortánburkolat a legjobb. Az érzékeny ízületeket jól melegítsük be, és védjük kinezioszalaggal, ami stabilan tartja az ízületet, de nem szorítja el, mint az olcsó térdgumik.

Visszér

A pangásos visszerek legjobb ellenszere a mozgás – ha még nem alakultak ki. Ha viszont seprűvénákkal vagy komoly visszerekkel küzdünk, akkor egyáltalán nem ajánlott a rendszeres futás. Ha mégis olyan sportot űzünk, ami a lábak terhelésével jár, mindenképpen viseljünk szorítóharisnyát.

Allergia

Sokan szenvednek a mesterséges és természetes allergénektől, amelyek hatását a futás megsokszorozza – hiszen ilyenkor a szokásos levegőmennyiség többszörösét pumpáljuk át a tüdőnkön és a légzőnyílásokon. Hogy minimalizáljuk ennek a kockázatát, fussunk hajnalban vagy kora reggel. Jó tudni, hogy a páralecsapódás miatt napkelte és reggel kilenc óra között a legkevesebb a levegőben szállongó allergén anyag. Városi futók ilyenkor még elkerülhetik a reggeli csúcsforgalmat, az éjszaka valamelyest átszellőzött terek és utcák levegője egészségesebb. Ha érzékenyek vagyunk a szezonális pollenekre, akkor lehetőleg válasszunk olyan útvonalat, ahol kevesebb a fa. Segít a lassabb, de kitartó tempó, és ha végig orron át lélegzünk inkább. Edzés után zuhanyozzunk le és mossunk hajat. Ha nagyon magas a pollenek koncentrációja a levegőben, akkor menjünk inkább edzőterembe – a begyulladt szemeknél és bedugult orrnál a futópad is jobb.

Asztma

Hosszú, alapos bemelegítés segíti át az asztmásokat a légszomjon. Séta, sietés, kocogás, futás – ez a jó sorrend. Szigorúan orron át lélegezzünk. Váltogassuk a tempót: futás és séta felváltva. Fontos, hogy a vállak és a karok lazák legyenek, hogy szabadon tudjunk lélegezni.

Emésztési zavarok

Futás előtt kerüljük a nehéz, zsíros és rostban gazdag ételeket, lehetőleg két órával előtte egyáltalán ne együnk. Próbálkozzunk különböző napszakokkal, hogy mikor esik a legjobban a futás – van, aki kora este érzi megkönnyebbülten magát, más inkább reggel, éhgyomorra tud gond nélkül futni. Az utóbbi esetben gondoskodjunk kellő folyadék- és energiabevitelről. Egy mézes édesköménytea ideális indító, és javítja az emésztést is.

Lábadozás

Ha valamilyen betegségből térünk vissza a futópályára, elsődleges a fokozatosság. Az emberi izomzat – így a szívizom is – terhelés híján három nap után kezd el leépülni. Így aztán gyakorlott futókra is érvényes, hogy egy hétnél hosszabb kihagyás után inkább kocogással kezdjenek visszaszokni az intenzívebb mozgásra. Először csak harmadtávot fussunk egyenletesen, kerüljük a megterhelő résztávokat. Az újrakezdés után egy hónappal végeztessünk kontrollvizsgálatot, hogy lássuk, milyen állapotban van a szervezetünk, és csak ezután térjünk vissza a teljes terhelésre.

Nyári futás

Három dolog fontos a melegben: folyadék, víz és innivaló. Nem mindenki szereti feltankolni magát és futás közben a gyomrában lötyögtetni a tartalékot, ezért hasznos kellék egy futóöv kulaccsal. Mértékkel fogyaszthatók az energiát és ásványi sókat is visszapótló izotóniás italok. Ha már érezzük a szomjúságot, az régen rossz!

Ilyenkor többet izzadunk, ami kiválóan hűti a testet, viszont az átázott ruha kellemetlen és nehéz – ezen segítenek a gyorsan száradó technikai ruhadarabok.

Okos dolog nyáron elkerülni a forró napszakot, inkább reggel nekieredni a futásnak, amikor még hűvösebb van és kevesebb a por a levegőben.