A jó bor készítéséhez céltudatosság, erő és szenvedély kell, kitartás és kíváncsiság – meg persze szakértelem. A tokaji borászhölgyek állják a sarat, boraik évről évre ott vannak az élvonalban, több közülük rangos hazai és nemzetközi díjakkal is büszkélkedhet.

A Felvidékről érkezett, csodálkozó tekintetű Bott Judit egyetemistaként még a jámbor tehenek tenyésztésének szentelte volna életét. Most viszont azt lesi-figyeli, milyen termést hoznak a Csontos- vagy a Teleki-dűlő gacsos tőkéi, miként érik a furmint. Berecz Stephanie-t úgy rabul ejtették a vidék csodái, hogy franciából magyarrá lett, s ma már családjával együtt irányítja kis tarcali birtokát.

– Engem mindig is vonzott ez a világ – mondja Bai Edit, a Dereszla Pincészet főborásza. –Hegyaljáról származom, természetes volt számomra, hogy biológusdiplomámmal ide térjek vissza. Élvezem a borászkodást, és egyáltalán nem érzem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Igaz, ha meg kell javítani egy szivattyút, biztosan nem engem hívnak, de néha kifejezetten jól jön a női érzékenység.

Bárdos Sarolta szigorú elvek szerint építi, fejleszti saját pincészetét, a Tokaj Nobilist. A birtokközpont egy bodrogkisfaludi parasztházban kapott helyet. Az öreg bútorokkal berendezett szobákban minden a hagyományok tiszteletéről árulkodik, a polcon régi könyvek mesélnek a borvidék történelméről. A szintén szakmabeli férj gyűjteménye is azt bizonyítja: akik itt élnek, fontosnak tartják a múltat, az elődök által felhalmozott tapasztalatokat.

A pincészetből évente több mint húszezer palack indul hódító útra, és gyűlnek a komoly elismerések. A Barakonyi-dűlőben termett szőlőből készült hárslevelű és furmint mára komoly rajongótábort tudhat magáénak. – A tokaji borra sokan úgy gondolnak, mint valami súlyos és drága kincsre, amit az emberek többsége alig-alig engedhet meg magának – mondja Bárdos Sarolta. Pedig mostanában már nem csupán a nagy formátumú, megismételhetetlenül tökéletes aszúborokra vagy dűlőszelektált száraz furmintokra figyel a borértő közönség.

– A késői szüretelésű, édes, de nem aszúborok palettája is igen színes. Ráadásul ezek ára jóval barátságosabb, pedig a szőlőt ugyanonnan szüretelték – erősíti meg Bai Edit. Az aszú, illetve a szamorodni készítésénél a bortörvény igen szigorú érlelési szabályokat ír elő, ám ezek a többféle engedélyezett szőlőfajta házasításából készült cuvée-kre vagy a töppedt szőlőszemeket tartalmazó késői szüretelésű borokra nem vonatkoznak, így tehetünk az ünnepi asztalra egy sokputtonyos aszú élvezeti értékeivel csaknem megegyező minőségű cuvée-t az aszú árának töredékéért.

– Házasított bort készíteni azért is jó,mert a névadáskor is van módunk egy kis játékra, és mi, nők ezt nagyon szeretjük – mondja a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója, Béres Melinda. Az erdőbényei borászat Magita Cuvée-je például egy török hódoltság idején élt fiatal lány emlékét őrzi, és maga a bor is olyan, amilyen Magita lehetett egykor: szép és dinamikus.

A Dereszla Pincészet Doromborának címkéjén tarka macska díszeleg. Az édes és száraz változatban is palackozott üde, könnyű, fiatalos italban a kezdő borivók is megtalálják a maguk örömét. A Dobogó Pincészet Mylittája az asszír szerelemistennő nevét kapta. Ady Endre szólította így verseiben titokzatos kedvesét, aki nem volt más, mint Zwack Mária, a pincészet tulajdonosának, Zwack Izabellának a nagynénje. A Mylitta illata egyszerre bódító és gyümölcsös, íze kellemesen édes, de mégis lendületes, méltó ital egy nagy költő múzsájához.

Szép, elegáns borok szép, elegáns hölgyek kezéből, de a legszebb, hogy férfiaknak és nőknek egyaránt tetszenek. Mert édesek ugyan, de van bennük tartás.