Egyre kevesebben vannak azok a szerencsés felnőttek, akik félre tudják tenni nappali gondjaikat, és bundamód alusszák át az éjszakát, hogy aztán kipihenten, jókedvűen ébredjenek. Jellemzőbb az álmatlanság, a horkolással kísért éjszakai légszomj, az aggasztó rémálmok – ezek hátterében nemcsak rossz szokások, de gyakran komoly lelki és fizikai problémák húzódhatnak meg. Az alvászavar civilizációs jelenség, amit fokoz a nagyvárosi fény- és zajártalom, de szorosan összefügg az immunrendszer gyengülésével, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a diabétesszel is. „Az alvási szokások megváltozására már csak azért is érdemes nagyobb figyelmet fordítani, mert betegségek előjele vagy épp kiváltó oka is lehet”, figyelmeztet Radics Judit alvásszakértő főorvos.

DISSZOMNIA Az alvászavarok kezelése csak az okok feltárása után lehet sikeres

A két leggyakrabban előforduló alvásbetegség az inszomnia –népies nevén álmatlanság, szakszóval alváselégtelenség – és a horkolás, ami alvás közbeni légzéskimaradással is párosulhat. Inszomniáról akkor beszélünk, ha lefekvés után több mint fél óráig tart elaludni, majd az alvásciklust többszöri, tudatosult felébredés követi. Ilyenkor az alvással töltött idő drasztikusan csökken, alig éri el a négy-öt órát, ami rányomja bélyegét a nappali teljesítményre és a kedélyállapotra. Az inszomnia gyakoribb a nők körében, előfordulása pedig fokozódik a menopauza idején. Betegségről akkor beszélünk, ha az állapot egy hónapnál tovább áll fenn. Az ok gyakran nem is fizikai, hanem lelki eredetű, ezért elsősorban ezt kell kideríteni és orvosolni.

A horkolás is a nőket érinti gyakrabban – mert inkább a férfiaknál fordul elő. Ismerős forgatókönyv: a férfi horkol, a nő álmatlanul hallgatja. A többség annyira elfogadja ezt a felállást, hogy nem is tekinti betegségnek, pedig a hangos „medvebőrhúzás” hátterében számtalan egészségügyi gond húzódhat. A horkoláshoz társuló – igen veszélyes – légzéskimaradás (alvási apnoé) árulkodhat szív- és érrendszeri megbetegedésről, vérnyomásproblémáról, tüdőbetegségről és diabéteszről is. Szorosan összefügg a túlsúllyal, különösen a hasi elhízással, ráadásul hosszú távon sietteti a szellemi leépülést is, mivel oxigénhiányos állapotot okoz éjszakánként.

Ahogy élsz, úgy alszol

„Legyen szó bármilyen alvásbetegségről, az első feladat az életmód felülvizsgálata”, tanácsolja az alvásszakértő. „Elsőrendű az egészséges és rendszeres táplálkozás, az izgatószerek – kávé, tea, cigaretta, csokoládé – kerülése délután és este, és a testmozgás. Már egy könnyű, negyedórás esti séta is sokat segít.” Radics Judit szerint alulbecsüljük ezt a napirendbe könnyen beiktatható szokást, pedig a napot lezáró séta a szabad levegőn nemcsak a fizikumot javítja, hanem segít abban, hogy a töprengő természetűek szó szerint kisétáljanak a napi gondok közül, felkészítve magukat az éjszakai pihenésre. Nem tanácsos viszont közvetlenül lefekvés előtt aktív fizikai munkát végezni, ahogy a munkaasztaltól sem szabad egyből az ágyba dőlni. A szervezetnek szüksége van egy kis időre, hogy kellőképpen ellazuljon lámpaoltás előtt. Éppígy kerülendő a kiadós esti étkezés, mert a vércukor- és inzulinszint emelkedése lefekvés előtt belgyógyászati betegségekhez vezet, és gátolja a nyugodt éjszakai alvást. A képernyő is izgatóan hat az agyra, késlelteti az elalvást, és rontja az alvásminőséget.

Az sem mindegy, hogy milyen állapotok uralkodnak a hálószobában. A jó alvás három alappillére a kényelmes fekhely, a sötétség és a csend. Utóbbi két tényezőt egyre nehezebb biztosítani városi körülmények között, pedig az emberi szervezet természetes módon így tudja elérni a legteljesebb nyugalmi állapotot. Azt szinte mondani sem kell, hogy az alvás ideje az éjszaka. Hogy az alvás-ébrenlét ciklus mennyire az egészség kulcsa, jól példázza egy nemrégiben publikált vizsgálat eredménye: kiderült, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők körében magasabb a mellrák kockázata.

Baglyok és pacsirták

Alvási szokásai alapján minden ember két nagy kategóriába sorolható. A bagoly típusúak akkor érzik jól magukat, akkor teljesítenek a legjobban, ha későn fekszenek le és reggel tovább alhatnak, míg a pacsirták épp ellenkezőleg, a korai fekvést és hajnali kelést preferálják. Hogy ki melyik csoportba tartozik, az hároméves korra eldől, és ezen később az sem változtat, ha két különböző típusba tartozó ember évtizedeken át együtt alszik. A házastársi konfliktusok elkerülése érdekében éppen ezért tiszteletben kell tartani a másik szokásait.