Az elemzés szerint Magyarországon akár százezer főnek adhatna munkát, ha központi támogatással ösztönöznék a családi házak hőszigetelését. A szám nem lebecsülendő a jelenlegi gazdasági közeg ismeretében –a munkanélküliség várhatóan még jó darabig nem lesz egy számjegyű, márpedig a foglalkoztatás megtartása és kiszélesítése komoly része a politikai retorikának, pró és kontra egyaránt. A munkahelyteremtés ugyan csak rövid és középtávon javít a gazdasági mutatókon, a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítása azonban hosszú távon érezteti igazán a hatását. A szigeteléssel egybekötött épületfelújítások ugyanis uniós átlagban egyharmadával csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, és ennek következtében a háztartások rezsiköltségét. Még ennél is jelentősebb, akár hatvan százalék is lehet a megtakarítás az energiahatékonysági szempontból sereghajtóként szereplő, korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében. A harmadik, most még nem égető, de középtávon nem elhanyagolható szempont, hogy a fejlesztések az uniós tagállamokra 2020-ra előírt, a szén-dioxid-kibocsátás kötelező 20%-os csökkentésének elérését is segítenék.

Az unió építőiparának ez évre prognosztizált csekély 2,5%-os növekedésével szemben Magyarországon az építőipar várhatóan tovább stagnál, folytatódik az újlakás-építés hatodik éve tartó folyamatos visszaesése. A KSH adataiban szemezgetve kitűnik, hogy a stagnálás a lakásépítésben igazából komoly visszaesést jelent, mivel a statisztikát néhány nagyobb volumenű szálloda, kereskedelmi és logisztikai komplexum építése javítja. Az építőipari vállalkozások szerződésállomány a 2012 első hónapjában kétharmada volt a tavalyinak. Európai viszonylatban az építőipari termelés volumenindexének utolsó helyén osztozunk Portugáliával.

A nem túl rózsás statisztika fényében még fontosabbnak tűnik, és az iparág ideiglenes fellendítésére vagy legalábbis életben tartására jelenthetne megoldást a már meglévő, elavult épületállomány energiahatékonysági fejlesztését és szigetelését magában foglaló, átfogó épületfelújítások állami ösztönzése és támogatása.

Újítsd fel Európát!

A most indult Újítsd fel Európát! elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezőinek számítása szerint az unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahely létrehozását eredményezné –minden épületfelújításba invesztált egymilliárd euró hétezer új munkahelyet teremt. Ehhez az épületek felújítási arányát a jelenlegi 1%-ról 3%-ra kell növelni a következő évtizedre. Mit jelent mindez hazai viszonylatban? Magyarországon 2,7 millió családi házzal számolhatunk, zömében messze nem a legkorszerűbb szigeteléssel ellátva. „Ha évente a házak tíz százaléka kapna megfelelő szigetelést, az egy évtized alatt mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Szépek a számok, de honnan lenne minderre forrás? „Működő külföldi példák azt mutatják, hogy a kitűzött célt akkor lehetne elérni, ha a lakosság energiahatékonyságra és szigetelésre fordított forintjaihoz az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50% forráskiegészítő támogatást tenne hozzá” – kalkulál a szakember. Összehasonlításképpen: Németország 2010-ben 1,4 milliárd eurónyi kölcsönnel és kedvezményekkel támogatta a lakossági ingatlanok komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. A támogatás pozitív mérlege 340 000 új munkahely és 5,4 milliárd euró többlet-adóbevétel, nem beszélve az ezzel megspórolt 1,8 milliárd euró munkanélküli-járadékról.

A kedvezmények és ösztönzők rendszere Magyarországon kiemelten fontos lenne, hiszen a GfK felmérése szerint a magyar háztartások háromnegyede semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, míg Nyugat-Európában az arány éppen fordított. Róka fogta csuka: a magyar háztartások kétharmada előfinanszírozással még akkor sem képes energiahatékonysági fejlesztésbe invesztálni, ha ez a befektetés néhány év alatt megtérülne. Az emiatt elmaradt fejlesztés egyéni és társadalmi szinten egyaránt elfecsérelt energia.

Kidobott pénz

Ezen a klímán a rosszul szigetelt házak négyszer annyi energiát használnak feleslegesen, mint a modern lakóépületek. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel felére csökkenthető. A mostani energiaárak mellett a szigetelés ára négy éven belül megtérül, 30 év alatt pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonos számára. Ennek függvényében nyilvánvaló, hogy az amúgy is hiánnyal küszködő államnak nem finanszíroznia kell a fejlesztéseket, hanem jogszabályokkal, adókedvezményekkel ösztönöznie az érdekelteket, hogy beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával a lakosság megtalálja a szükséges forrásokat a fejlesztésekhez.

Építőmunka-nélküliség

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, ami 9,8%-os munkanélküliségi arányt jelent. Magyarországon a március végi statisztika az aktív népesség 10,9%-át, azaz 467 000 főt regisztrált munkanélküliként. A riasztó számokhoz az általános gazdasági recesszió mellett nálunk is jelentős mértékben járult hozzá az építőipar stagnálása, amely a KSH adatai szerint 2006-ban még 141 000 ezer főnek adott munkát, míg tavaly hivatalosan csak 115 000 fő megélhetését biztosította. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 500 építőipari vállalkozás bevonásával végzett idei felmérése szerint a szakág döntéshozói rövid távon nem látnak esélyt a helyzet javulására, sőt a megkérdezett szakemberek közel fele további leépítésekre számít az építőiparban.