– Az idei balatoni nyár várható vendégforgalmát megjósolni még nagy merészség lenne, a szezon erősségét jellemzően az időjárás, az üzemanyagár, a forint árfolyama és a megélhetési költségek alakulása képes számottevően meghatározni – véli Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára, hangsúlyozva, többé-kevésbé mérvadó helyzetképet a foglalásokról május végén lehet majd kapni. Persze mindezt egy esős hét is erősen átrajzolhatja később, amikor a bejelentkezett vendégek vagy el sem indulnak, vagy a tervezettnél hamarabb utaznak haza.

– Az üzemanyag és a forint árfolyama a külföldi utazást tervező nyaralók terveit is módosíthatja, bár a horvát tengerpart a nyaralás szempontjából egyelőre verhetetlen – mondja Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. A szakember egy érdekes változásra is felhívta a figyelmet: a hagyományosan legnépszerűbb Balaton mögött a toplista második helyét nem a Velencei-tó, hanem a remek közös marketingstratégiával dolgozó Tisza-tavi régió foglalja el. A térség – noha jóval messzebb van Budapesttől, mint a Velencei-tó – egyre több programot és sportolási lehetőséget, például kerékpárutakat és tanösvényeket kínál, amivel mind nagyobb szeletet hasít ki a belföldi turizmusból.

Mindazonáltal a várható átlagos vízállás csökkenésének híre az előttünk álló hetekben még nem befolyásolja a vízparti foglalások alakulását, a rossz hírek csak a foglalási szezonban számítanak. Ha akkortájt sekélyesedő tavakról és romló vízminőségről lesz szó, az már ténylegesen meggondolásra bírhatja az utazást tervezőket – vélekednek a szakemberek. Ez nemcsak a Balaton vendégkörének egyre nagyobb hányadát jelentő belföldieket, hanem az amúgy is évek óta csökkenő német, holland, osztrák vendégeket is elrettentheti. Néhány éve, amikor aszályos időszak sújtotta a Balatont és a Velencei-tavat, a part mentén megnőtt iszapos terület sem volt „szép” látvány, ráadásul a víz sem tűnt tisztának. Ha a vendégeket hasonló kép fogadná az idén, az finoman szólva sem lenne szerencsés és készüljön bármilyen kimutatás vagy vizsgálat a víztisztaságról, nem lesz jó hatással az idegenforgalomra.

A hosszú hétvége a menő

A hazai tóparti turizmus forgalmának nagy részét továbbra is a hosszú hétvégékre érkező belföldi vendégek adják, akik nem hamarkodják el a foglalásokat: a híresen későn intézkedő magyar turistákat eddig semmivel sem sikerült korábbi bejelentkezésre csábítani.

A Széchenyi Pihenőkártya és a még idén felhasználható, korábbi kibocsátású üdülési csekkek felhasználói sok milliárd forintos forgalmat hoznak az idén is a szállásadóknak – még ha sokuknak csak két-három éjszakás foglalások formájában is.