Érdemes haszonnövényekkel is próbálkozni
Szerencsés, aki még ősszel kitakarította a cserjék alját, levágta a füvet.
Őt most kevesebb meglepetés éri. Neki már csak a tavaszi munkákra kell koncentrálnia, de még mindig tisztogatni kell a szabadban lévő növények környezetét. Érdemes a télre eldugott fagyérzékeny növényeket is szemrevételezni, mert már ébredeznek. A leanderek új rügyekből sápadt hajtásokat hoznak. Ilyenkor még nincs semmi teendő velük, óvatosan növelni lehet a vízadagjukat. E mediterrán növényeket csak később, de még tavaszszal kell metszeni. Érdemes átnézni az átteleltetett muskátlikat is. Egy szolid metszéssel meg lehet tisztítani a töveket a száraz, beteg levelektől, és elég a fiatal, erős hajtásokat meghagyni, az öregeket el kell távolítani.
Aki maga neveli a palántákat, már néhány hete hozzá kellett volna kezdeni, de sebaj, még most sem késő, sokkal nem maradt le a melegigényes virágpalánták, zöldségek házilagos hajtatásával. Az ablakba helyezhető praktikus, akár fedeles hajtatóedényeket meg lehet vásárolni a nagyobb kertészeti árudákban, barkácsáruházak kertészeti osztályain. Akinek a lakásdizájn is fontos, vehet ilyen hajtatót. De kiválóan alkalmasak erre a célra a sorolt gyümölcsleves dobozok, hogy a klasszikus tejfölöspoharakat ne is említsük. Már kapható olyan hajtatóberendezés is, amelyikben mindent összekészítettek; edényt, földet, magot. A felbontás után csak vízre van szüksége az ilyennek és néhány héten belül kész a kis növény. Ha elég meleg van, s biztos nem lesz éjszakai fagy, akkor már kiültethetők edénybe, erkélyládába vagy éppen a szabad földbe.
Érdemes zöldségek termesztésével is megpróbálkozni. A díszkertekben azonban meglepetéseket okozhatnak a zöldségágyások, mert hamar kiderül, hogy ezeket gyorsabban megtalálják a kártevő rovarok és a pusztító gombák. Tehát ajánlott felszerelkezni vegyszerekkel és permetezőgéppel. Bár, főleg a biokertész körökben ismert a pozitív allelopátia, és ennek létezik az ellenkezője is. A kedvező és kedvezőtlen növényi társulások egymásra gyakorolt kémiai hatását szakmai nyelven allelopátiának nevezik. A növények biokémiai életét kutatók tudományos magyarázatot találtak arra, hogy a növények a talaj és környezetük irányába küldözgetett anyagcseretermékeik (aminosavak, glükozidok, terpének, fenolok, alkaloidok) révén más növényekre hatást fejtenek ki.
A gyakorló kertészek megfigyelték, hogy egyes növénytársítások jól tűrik, védelmezik egymást, mások egymásra gátló, sőt akár gyilkos hatást gyakorolnak. A tetveket űzi a büdöske, körömvirág, mák, sarkantyúka, háromszínű szulák. Ha a zöldségeságyásokba ilyenek kerülnek, a tetűhadak odébb költöznek. Régen felismerték a levendula tetű és hangya riasztását. Állítólag a szamócát a botritisztől és a lisztharmattól megvédi a fokhagyma és a kamilla is, érdemes az ágyásába duggatni néhányat. A vöröshagyma és a sárgarépa is kiváló párost alkot a hagyma- és a répalégy elleni harcban. Lehet őket együtt ültetni, nem zavarják egymást azért sem, mert a répa mélyen gyökerezik, míg a hagyma a sekélyebb rétegekből szerzi a táplálékát.
Jól él egymás társaságában a burgonya, spenót, karalábé, torma. Egy másik ilyen brigád az uborka, bab, kapor, saláta, hagymafélék, káposzta. A borsó, ha tehetné, akkor a retek, sárgarépa, kapor, káposztafélék társaságában élne. Hasonlóan profitál egymás közelségéből a bokorbab, fejes saláta, retek, paradicsom, zeller, káposzta, uborka. De e körbe tartozik a kukorica-tök páros is. A magasabbra nyúló kukorica mikroklímát teremtve védi a szélre érzékeny kabakost.
Mindennek ellenkezőjét érik el, akik egymás mellé hagyma-, bab- és borsófélét ültetnek. Rossz társaságba kerül a paradicsom, ha uborka, borsó, burgonya közelében kell élnie. Nem jó társ a dió és a vadgesztenye sem, minden széles levelű növényt fékeznek a fiatal levelekből és termésekről áradó vegyületek.
Nem éri csalódás, aki csüngő szamócát vásárol teraszára. Meg lehet bízni a folyton termést ígérő változatokban is. Ha nem is sok, de két hónapig rendszeresen csipegethetők róla a piros szemek. Korai palántát érdemes vásárolni és függőcserépbe, erkélyládába, vagy magas edénybe ültetni. Az olyan felárnyékos, levegős helyen, ahol naponta csak 2-3 órát áll teljes fényben, sikerrel termeszthető, ha elég nedvességhez és rendszeres tápanyag utánpótláshoz jut.
Könnyen megvalósítható terv, hogy az otthoni asztalra egész évben saját kertben termett gyümölcs kerüljön. A gyümölcskertésszé válás folyamatának legegyszerűbb szakasza a fajta, sokféle szempontot mérlegelő kiválasztása tűnik, de tudni kell metszeni, permetezni is, s csak ezután következhet a szüret.
Különösen a kezdő kertészkedők álma, hogy az amúgy dísznek szánt kertbe gyümölcsöt termő növényeket is telepítsen. Aki gyümölcstermő növénynyel akar bíbelődni, nemcsak a kertje, terasza által biztosított termőhely, hanem saját lehetőségeivel, képességeivel tisztába kell lennie. A hosszas nemesítő munka eredményeként megszerezhető gyümölcsfajták ugyanis rendkívül érzékenyek. Ezzel magyarázható fogékonyságuk a betegségekre, és ezért válnak a rágó, szívó rovarok csemegéivé a haszonnövények. Néhány fajnál a termékenyülés okozhat problémát, ezért biztonsággal akkor lehet termésre számítani, ha egyegy fajból két csemetét telepítünk.
Ha az érés szerinti időrendi sorba veszik a növényfajokat, akkor a szezont a szamóca kezdi, majd következnek a nyár elején a cseresznyék, a barackok, bogyósok és a meggy. A kánikulában frissítenek a korai almák, csemegeszőlő, a sort az őszi gyümölcsök: az almafélék és a kemény héjúak zárják.
A jövő héten a tél végi gyepbajokról írunk.
