Végy nyolcezer, főleg tizenéves lányt, s válassz ki közülük huszonnégyet. Nem kell, hogy kiválóan énekeljenek vagy táncoljanak, de legyen bennük „fejlődési potenciál”. Bérelj színházat egy olyan városrészben, amely a modern ázsiai popkultúra egyik fellegvárának számít. Írj egyszerű, fülbemászó dalokat könnyen megtanulható, otthon is gyakorolható koreográfiával. A rajongóknak biztosíts szabad bejárást a mindennap (!) fellépő zenekar előadásaira. Éreztesd a rajongókkal, hogy beleszólhatnak az együttes jövőjébe. Vess be ügyes marketingfogásokat, használd ki a „sztártanoncok” szexepiljét is – valahogy így lehetne jellemezni a japán popszakma egyik veteránjának, Akimoto Jaszusinak a receptjét. A korábban sok hírességgel, például Yoko Onóval is dolgozó dalszerző-producer maga sem gondolta, hogy 2005-ben indított projektje néhány év alatt ekkora siker lesz.

Immár nemcsak a zenekar mérete döntötte meg a Guinness-rekordot – az állandó tagok mellett a „gyakornokokkal” együtt kilencvenketten alkotják –, hanem az AKB48 minden idők legnépszerűbb japán lánybandájává vált. Tizenkétmillió eladott lemeznél tart, utolsó albumai mind a toplisták élén végezte. Tavaly tizenöt százalékát (!) adta az összes japán zenei értékesítésnek, átszámítva száznyolcvan milliárd (!) forintot keresett az együttes. Ebből másfél milliárd forintnyi jent adományozott a tavaly márciusi földrengés és szökőár áldozatainak megsegítésére.

A nagy ötlet a lányok állandó foglalkoztatásában és a rajongók előtti fejlődésükben rejlik. A kibővített zenekart – amelynek a legfiatalabb tagja 14 éves (még gyakornok), a legidősebb pedig 26 – Akimoto tizenhat fős, felváltva fellépő csoportokra osztotta. A belépő újoncoknak éneklésben és táncolásban sok tanulnivalójuk van még. A rajongók előtt fejlődnek a színpadon. Akimoto eredeti ötlete szerint az AKB48 úgy működik, mint egy sikeres focicsapat: a szurkolók kedvenceik útját folyamatosan nyomon követik, drukkolnak nekik.

A színház helyválasztása ezért is volt kifejezetten fontos: a tokiói Akihabara városrész (innen az AKB név) az otaku, a fanatikus rajongók fellegvára. Ide rengeteg olyan japán jár, aki a hobbijáért mindenre képes: a zenekar támogatói az egyes CD-kből akár egy tucatot is megvásárolnak. Az egyik lelkes hívő az interneten fotókkal illusztrálva büszkén tette hírré: több mint huszonötmillió forint értékben vásárolta meg egyazon CD 5500 darabját.

Az AKB48 stílusa a japán pop, az úgynevezett J-pop és a kavai kultúra, a „cukiság” sztereotipizálása a maximumon, erotikával fűszerezve. A dalokat a miniszoknyás, iskolásruhába vagy éppen bikinibe, fehérneműbe öltözött-vetkőzött lányok éneklik. Nem meglepő, hogy rengeteg férfi rajongót is vonzanak. Szinte a csapból is Akimoto lányai folynak, sok cég az AKB48-cal reklámozza a termékeit. Ráadásul a szigetország öt másik városában is vannak már másolatok, az „anyazenekarhoz” megszólalásig hasonlító lánybandák, és egyre sikeresebbek.

Az AKB-hatás Japán határait is átlépte. A tokiói kormány a japán kultúra nagykövetévé választotta a már Párizsban, New Yorkban, Pekingben és Moszkvában is fellépett lányokat. Szingapúrban állandó színházuk lesz, Jakartában már megalakult a jakartai JKT48.

Természetesen a hasonmásokat is Akimoto szervezi, szerinte a zenekar iránti rajongás olyan, mint egy vallás. Annak pedig egy igen sajátos formája. A nemrég indult fizetős AKB48 honlapon még arra is választ kaphat a „hívő”, hogy a lánybanda kedvenc tagjával közösen létrehozott szerelemgyerek hogy nézne ki. Hiába, a milliárdokat hozó cukiságmarketing egy percre sem állhat meg.

Édes válogatás