Évi húszezerért nem költöznek
Fizetési kötelezettség terheli azokat a lakásként használt ingatlanokat, ahova a tulajdonos vagy hozzátartozója állandó lakosként van bejelentve, és amely után nem fizetnek építményadót. Az adó összege egy 50 négyzetméteres lakás esetében évi 18 ezer, egy 80 négyzetméteres ingatlan után pedig 25 ezer forint, amit annak kell megfizetnie, aki január elsején az ingatlan tulajdonosa volt. Ettől az évtől a III. kerületben is kivetették a kommunális adót.
– Természetesen minden ingatlannal kapcsolatos adó hatással van az ingatlanpiacra, ennek mértéke azonban nagyban függ az összegétől – mondja Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Hozzáteszi: érdemes különválasztani a valóban otthonként és a második-harmadik ingatlanként, befektetési céllal vásárolt lakásokat, házakat. – Előbbi esetben a tapasztalatok szerint a tulajdonos általában kevésbé érzékenyen reagál. Egyáltalán nem valószínű, hogy tömegesen kezdenének elköltözni a kommunális adó miatt egy-egy kerületből. Akik befektetési céllal tartanak fent ingatlant, érzékenyebbek lehetnek egy ilyen költségnövekedésre, ami meghosszabítja amegtérülés idejét.Mindazonáltal valószínűtlen, hogy egy évi húszezer forintos tétel – ami a fenntartáshoz kapcsolódó költségekhez mérten nem jelentős – komoly változásokat okozzon.
Egy évi százezer forintos ingatlanadó már lényegesen nagyobb hatású lenne. Akik azt tervezik, hogy a közeljövőben ingatlant vásárolnak, egyértelműen döntési szempontként kezelik, hogy az adott területen a tulajdonlásnak milyen költségei vannak, de nem ez a legfontosabb tényező – véli a szakember. Rámutat arra is: a III. kerületben egy 50 négyzetméteres panellakás átlagos havi bérleti díja 55 ezer, a XIV. kerületben 60 ezer forint körül van. Azaz a kommunális adó 2-3 százaléka az éves bérleti díjból befolyó öszszegnek. A használt téglalakások átlagosan 70-80 ezer forintos bérleti díjával számolva is hasonló a költségnövekedés, ezért a második-harmadik ingatlan esetében sem várható jelentős változás a piacon.
Ha pedig valaki kimondottan a megnövekedett adótehermiatt költözne el máshova, annak azt is figyelembe kell vennie, hogy mekkora lesz a rezsi az új lakásban, illetve, hogy az ingatlanváltás költségei – az ügyvédi díj, az illeték, a költözés kiadásai –mekkora összeget tesznek ki az ingatlanadóra vetítve, azaz mennyi idő alatt térül meg a váltás. – Ez még kis értékű ingatlanok esetében is több év – mondja Déry Attila.
A zuglói önkormányzat 2012-ben 500 millió forint bevételt vár a kommunális adóból, amelyet a kerület biztonságának, tisztaságának fenntartására és fejlesztésére fognak felhasználni. A befolyó összeget elkülönített számlán kezelik, felhasználásáról rendszeresen tájékoztatják majd a lakosokat. Óbudán a magánszemélyek kommunális adójának mértéke ingatlanonként évi 25 628 forint, ami csak egy szűk kört érint. Ennek megfelelően az önkormányzat idén mindössze ötmillió forint bevételt tervez belőle. Ami a tapasztalatokat illeti: a XII. kerületben már 2007-ben bevezették a kommunális adót, amely eddig évente közel 240 millió forint bevételt jelentett az önkormányzatnak. Idén a bevételként tervezett 330 millió forintot járda- és úthálózat-fejlesztésre fordítják. A II. kerületben a kommunális adó 15 éves története során évente 120–150 millió forint folyt be, idén 340 millió forint várható.
Déry Attila arra nem vállalkozott, hogy állást foglaljon: a kommunális adó ingatlanadónak minősül-e, de mint mondta, az ingatlanokhoz kapcsolódó adóknál fontos figyelembe venni, hogy terület- vagy értékalapúak-e. Előbbiek kivetése egyszerűbb, mivel ehhez pontos nyilvántartás van, az egyes területek közötti árkülönbségek miatt ugyanakkor az ilyen jellegű adókivetés nem mindig igazságos. Az értékalapú adóztatás e szempontból előnyösebb volna, csakhogy még nincs naprakész országos adatbázis, így a becslés sem lenne igazságos.
A XIV. kerületben nem kell kommunális adót fizetnie annak, aki rendszeres pénzbeli ellátásban részesül az önkormányzattól, azaz rendszeres szociális segélyre, ápolási díjra, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A nagycsaládosok 50 százalék, a nyugdíjasok 30 százalék adókedvezményt kapnak. Az adót két részletben, március és szeptember 15-ig kell befizetni. Aki év közben adja el a lakását, nincs visszaigénylési lehetősége. Az önkormányzatnál megtudtuk: sokan megnézik a helyi adókról szóló törvényt, ahol azt látják, hogy a kommunális adó mértéke 17 ezer forint, és nem értik, hogyan kaptak ennél magasabb összeget. Az önkormányzat az adómaximum összegéig állapíthatja meg az adó mértékét. Ez egy képzett szám, ami 2012-ben a kommunális adónál 25 628 forint. A III. kerületben akkor kell ilyen adót fizetni, ha a tulajdonosnak nincs bejelentett lakcíme helyben, vagy ha ingatlanát bérbe adta. Részletfizetésre is van mód, de aki határidőig nem fizet, arra késedelmi pótlékot rónak ki.
