– Cosmopolitan, Elle, Vogue, Marie Claire, ezek a magazinok a szexről szólnak. Az a mottójuk, hogy meztelenséggel mindent el lehet adni. Viszont mi, valamint nők milliói úgy gondoljuk, lehet más a divat – mondta a Der Spiegelnek Ibrahim Burak Birer, aki társával, Mehmet Volkan Atayjal megpróbálta kihasználni az iszlám divatvilág nyújtotta piaci rést. A divatot azonban nem a nyugati trendek szerint öltözködő fiatalemberek diktálják, hanem Esra Sezi, a divatőrült, kendőt viselő, 24 éves lapszerkesztő.

Az iszlám életmódmagazinnak nevezett lapban a főszerepet a méregdrága divat játssza, a kendőket olyan híres tervezők ruhakölteményeivel párosítják, mint például Vivien Westwood vagy Ralph Lauren. A hatodik számnál tartó Ala – amelynek jelentése a „szépek legszebbike” –azokat a nőket célozza meg, akik vallásosak, az újgazdag réteghez tartoznak, ki vannak éhezve a divatra, és rengeteg pénzt költhetnek drága kelmékre, illetve luxustermékekre. Az iszlám világban ez a piaci szegmens egyre nagyobb: az internet tele van iszlám divatblogokkal, webshopokkal és a legújabb kendőkötést bemutató oktatóvideókkal.

Pár éve az Ala megjelenése elképzelhetetlen lett volna Törökországban. A „kendővita” jó ideje dúl, a kérdés elkeseredett politikai csatározások tárgya, a világi felfogásúak a fátyolviselet terjedésében a vallás térnyerését látják. Törökországban a kendő viselése a közintézményekben tilos, a 2002 óta hatalmon lévő konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja viszont folyamatosan azért küzd, hogy a tilalmat feloldják. A hidzsáb – az iszlám előírásoknak megfelelő öltözködés – ugyanis politikai és vallási jelkép is. Recep Tayyip Erdogan kormányfő és Abdullah Gül köztársasági elnök felesége is kendőt hord.

A kendőviselés tilalma miatt nagyon sok iszlám nő elesik a munkalehetőségektől. Az Ala ezzel szemben a kendőt hordó, modern, városias dolgozó nőt prezentálja. Az újságban még a legtrendibb irodai öltözetre is lehetett szavazni. – Nagyobb haladást értünk el, mint ezelőtt bármikor. Meg akarjuk mutatni a nőknek, hogyan élhetnek izgalmasabban, és hogy a kendőnek nem kell akadálynak lennie – mondta a Deutsche Welle tévének Esra Sezi. Szerinte iszlám divat nincs, ők csak útmutatót adnak a nőknek.

Tavaly júniusban a havi magazin megjelenése lavinát indított el, a vitába beszálltak vallástudósok, újságírók és divatmogulok is. A Radikal nevű liberális német újság által gúnyosan „iszlám Vogue”-nak nevezett újság ellen a fő érv az, hogy a nyugati kapitalizmust másolja, a nőket a fogyasztás rabjaivá teszi. – A kendő viselése engedelmességet és háttérben maradást jelent. Ha egy nőnek a divatmagazinban az arcát emelik ki, olyan, mintha fürdőruhában lenne – mondta Ihsan Eliacik iszlamista újságíró a Die Pressének. Ezzel szemben Mustafa Karaduman, az egyik legnagyobb török textilipari vállalat igazgatója a The Atlantic című lapnak azt fejtegette: a divat és az iszlám nem zárják ki egymást. A Korán ugyan kiköti az öltözködésre vonatkozó szabályokat, ezek nem változnak, a minták és a színek viszont igen.

A lap a törökországi siker után nemzetközi babérokra tör. Németországban 1500 előfizetőjük van, ezért Birerék szeretnének indítani egy német kiadást is, és ezzel különös módon a világi közönséget is megcéloznák. Az újságról szóló internetes cikkekhez fűzött vélemények alapján a nem iszlám olvasók vevők lennének a lapra, ugyanis rendkívül szépnek és elegánsnak tartják az iszlám női viseletet. Sokan közülük hasonlóan érvelnek, mint Birer a Der Spiegelnek: nemcsak az iszlám szabályait követőknek, hanem általában minden nőnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a meztelenség elleni küzdelemben.