A tavalyi év legalább annyira volt a kezelhetetlenül kiszélesedő válság, mint a dizájnerdrogok éve. Miután egy éve tiltólistára került a korábban egyeduralkodó ecstasytablettákat kiszorító mefedron, az illegális gyártók nem estek kétségbe, hanem sorra dobták piacra fürdősó, füstölő vagy növényi tápszer csomagolásában a tiltólistán nem szereplő, tehát papíron legális szintetikus vegyületeket. A gondosan – vagy szerencsétlen esetben gondatlanul – áttervezett szerekkel éppen az a baj, hogy rövid és hosszú távú hatásuk ismeretlen és kiszámíthatatlan. A felhasználók és addiktológusok legalább tudták, hogy mit várhatnak a klasszikus drogoktól, míg a fabrikált szerek több veszélyt jelentenek. A dizájnerdrog kifejezés egyébként vélhetőleg nem angol, hanem francia eredetű: a psychotropes haute couture fordítása.

Természetes anyag

C4H8O3 - A GHB gyakori randidrog: mivel íztelen és szagtalan, a kiszemelt áldozat nem veszi észre, hogy az italába szórták. Szerencsés esetben csak nehezen emlékszik vissza a történtekre.

A közhiedelemmel ellentétben a Gina nem dizájnerdrog. Olyannyira, hogy a GHB (gammahidroxibutirát) a hidroxivajsavak csoportjába tartozó szerves vegyület, ami a természetben sok helyen, idegrendszerében, állati fehérjékben, erjesztett italokban – borbanben, erjesztett italokban – borban és sörben – citrusgyümölcsökben is előfordul. A GHB nemzetközi megítélése és besorolása nem egységes, van, ahol tiltott, másutt legális szerként akár forgalomba is hozható. Az orvoslásban már nagyon régóta ismert anyagot elsősorban narkolepszia, depresszió, álmatlanság kezelésére és érzéstelenítésre használták, de felbukkant doppingszerként is a teljesítőképesség és az izomtömeg növelésére. A GHB ugyanis fokozza a növekedési hormon termelődését. Altatóként sikerrel alkalmazták például időskori álmatlanság kezelésére, mivel éppen a mély alvás hármas és négyes fázisait mélyíti.

Érdekes, hogy a gyógyászatban a GHB éppen az elhanyagolható mellékhatások és a rövid hatásidőtartam miatt lett népszerű – persze az előírt adag betartása mellett. Nagyobb koncentrációban, kábítószerként alkalmazva a Gina révületet, bódulatot, eufóriát okoz, és oldja a szociális gátlásokat, vagyis hatása hasonlít az ecstasytablettáéhoz, ezért érdemelte ki a „folyékony X” becenevet. Ami miatt a GHB fogyasztása akár végzetes is lehet, az egyrészt a túladagolás, ami gyors eszméletvesztést, illetve a légzés és a keringés összeomlását okozhatja. Másrészt egyéb serkentőkkel és alkohollal kombinálva kiszámíthatatlan élettani hatást válthat ki. Erősen gátolja például az alkohol kiürülését a vérből, ami hányáshoz vezet – eszméletvesztéssel és légzéskimaradással kombinálva leggyakrabban ez okozza a fogyasztó halálát. Szakemberek szerint ezért a Ginától és piától beájult szerencsétlen esetében mindennél fontosabb a stabil oldalfekvő helyzet biztosítása.

Pótszerek

Sajnos a GHB betiltása sem bizonyult elegendőnek, sőt még több tragédiához vezetett. A fogyasztókat és kereskedőket semmi nem riasztja vissza, hamar megtalálták a Gina hatását imitáló szereket. Ilyen például a vegyiparban is használt GBL (gamma-butirolaktonból), ami a GHB elődrogja – a szervezetben átalakulva a GHB-nál gyorsabb és teljesebb felszívódásra képes, így túladagolása is veszélyesebb. Fontos tudni, hogy a fogyasztó soha nem lehet biztos abban, hogy milyen szert sóztak rá, így rosszullét esetén haladéktalanul orvost kell hívni.

A Gina ráadásul addiktív, pszichikai és fizikai függőséget egyaránt okoz.

JWH

Dizájnerdrogként szokás említeni a cannabis hatóanyagát machináló szereket is. A „potpourri” becenéven futó cannabinoidszármazék megalkotójáról, John William Huffman kémikusról kapta a nevét, és eredetileg orvosi célra kísérletezték ki: az amerikai professzor olyan gyógyszert akart előállítani THC vegyületből, ami megőrzi annak fiziológiás hatását, de a betépés pszichotikus tünetei nélkül.

Agyament eksztázis

Holland kutatók fiatal felnőtteken végzett klinikai kísérletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a népszerű partidrog, az ecstasy (Methylenedioxy-a z ecstasy (Methylenedioxy MDMA) rendszeres használata kimutatható memóriazavarhoz vezet. MRI-vizsgálatok segítségével megfigyelték, hogy az MDMA-t fogyasztóknál a hosszútávú memóriáért felelős hippocampus mérete átlagosan a tizedével csökkent, és ezzel együtt az agy szürkeállománya is valamelyest zsugorodott. A méréseket alátámasztja az a tény, hogy a függőknél gyakran tapasztalható emlékezetzavar, ami a kutatás tanulsága szerint tartós állapot, és feltételezések szerint akár krónikus, idővel romló kognitívfunkció-zavarok előfutára is lehet, például az Alzheimer-kóré.