Rezsitörpítés
A társaság sajtóközleménye szerint a két éve megjósolt felújítási láz az idén ölt tömeges méreteket, mivel egyre többen döntenek az új lakások megvásárlása helyett a vonzóvá vált árú használt lakások mellett, amiket azonban jellemzően fel kell újítani.
A felújítási kedv azonban nemcsak az új lakásba vagy házba költözők esetében lángolt fel, hanem mindazokban, akik az egyre dráguló rezsi miatt immár belátható távon megtérülőnek tartják az energetikai felújítások árát. A piac óriási: az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ kutatása szerint a magyarországi lakóépületekben eddig igen csekély arányban történtek meg a rezsicsökkentő energiahatékonysági korszerűsítések. Adataik szerint az összes háztartás mindössze 24 százaléka rendelkezik korszerű nyílászárókkal, 25 százalékuk él olyan épületben, amelyen külső hőszigetelés van, illetve lett, és a legroszszabb arány a fűtési rendszer felújítása terén mutatkozik, ami mindössze 16 százalékos.
Legjobban a panelek állnak: 39 százalékuk már szigetelve van, és ugyanennyi a korszerű nyílászáróval ellátottak aránya. A nem panel társasházak egyharmadában van már korszerű ablak, viszont alig az egyötöde kapott hőszigetelést. A családi házak körében a hőszigetelés 23 százalékos arányú, az ablakcsere 21, vagyis a tulajdonosok előbb a szigetelésre költenek – derül ki az energiaklubos kutatásból.
A homlokzati hőszigetelés vastagságának régiós összehasonlításában Magyarország ezüstérmes, a Masterplast adatai szerint Ausztriában 14,5 centiméter, nálunk 7 centiméter az átlagos méret, amivel megelőzzük a szlovákokat, a szerbeket, a románokat és a horvátokat. A régiós átlag egyébként 6,4 centiméter, amit a magyar épületek 2010-ben értek el. A hőszigetelőanyag-gyártó és forgalmazó vállalat felmérésének tanúsága szerint 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt a Magyarországon alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, ami örvendetesen javuló tendenciát jelez.
A várakozások szerint az idei év már egyértelműen a felújítások éve lesz, méghozzá elsősorban az utólagos külső hőszigetelések terén várnak a piaci szereplők ugrásszerűen növekvő megrendelésállományt. A várakozások megalapozottságát alátámasztja, hogy ez a beruházás eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést. A hőszigetelés nélkül üzemelő átlagos falvastagságú családi házak falazatán nagyjából 40 százalékos hőveszteséget szoktak mérni, a födémeken és a nyílászárókon pedig 20 százalékot, ami megfordítva azt jelenti, hogy a korszerűsítések révén ennyi energiát, konkrétan rezsit lehet megtakarítani.
Az épületek energiaigényét az immár kötelező energiatanúsítvány teszi igazán érthetővé majd a lakó ingatlan-tulajdonosok és - bérlők körében. A remek példával az autók átlagos fogyasztásához hasonlított adat hitelt érdemlően árulkodik majd arról, hogy az adott épület fenntartása mibe kerül. A Masterplast vezérének hasonlatánál maradva: a 100 kilométeren 20 litert fogyasztó autó üzemanyagigénye egy H kategóriás épület energiaigényének felel meg. Egy, a mai szabályozás szerint épülő ház átlagos fogyasztása annyi, mint egy 6-8 literrel üzemelő autóé, az alacsony energiafogyasztású, vagyis A, B kategóriásé pedig olyan, mint amikor egy gépkocsival 100 kilométert 1,5 liter benzinnel meg lehetne tenni.
Aszámok, illetveafogyasztáscsökkentés magáért beszél, az energiahatékonysági felújításoknak azonban még több hasznuk van. Nemcsak olcsóbbá teszik a lakhatást, hanem munkahelyeket is teremtenek.
Országos szinten több százezer ember megélhetését biztosítják a beruházások, egyrészt a munkálatok miatt növekvő foglalkoztatás révén, másrészt azáltal, hogy a rezsin megtakarított pénzt a háztartások másra költhetik, vagyis több iparág is új megrendelésekhez jut. Az Energiaklub számításai szerint a felújítások állami támogatása busásan megtérül, és munkaerő-piaci hatása akár húsz éven át tarthat.
