– Nagyon is lehetséges, hogy a festészet és a film, valamint az irodalom új szintézise, új zsáner kezdődhetett el ezzel a filmmel – nyilatkozta a Népszabadságnak Majewski. Aki csak egy rövid részletet lát, az is megdöbbentő élményben részesül: egy pillanatra az idősebb Pieter Brueghel (1525–1569) szemével látja a flamand tájat, a szereplők sokaságát, a sokféle történetet, amelyeknek csak egyike a történelmi keresztre feszítés. Majewski egyetért Brueghel képben kifejezett véleményével: a nagy világtörténelmi események többnyire jelentéktelen epizódnak tűnnek a maguk idejében.

Mint egy igazi Brueghel. Rutger Hauer a híres németalföldi festő szerepében

Különös a film keletkezéstörténete is. Michael Francis Gibson amerikai művészettörténész és műkritikus 1996-ban jelentette meg könyvét az idősebb Brueghel 1564-ben készült Keresztút című képéről. Az ötszáz alakot ábrázoló festmény Bécsben látható a Kunsthistorisches Museumban. Gibson maga javasolta Majewskinak, forgasson dokumentumfilmet a könyve alapján. A rendező azt válaszolta, ő nem dokumentarista, de szívesen készít játékfilmet a témában. Tavaly januárban lett kész a film, több világsztár is felbukkan benne. A németalföldi festőt a Szárnyas fejvadászból és egy sor akciófilmből ismert holland Rutger Hauer alakítja, de szerepet kapott Charlotte Rampling és Michael York is. A premier a híres Sundance Filmfesztiválon volt, Utahban.

A lengyel–svéd koprodukció felvételei nagyrészt Lengyelországban készültek, de forgattak Csehországban, Ausztriában és Új-Zélandon is. – Sehol másutt nincsenek olyan felhők, mint ott, amelyek legjobban emlékeztetnek a Brueghel képein ábrázoltakra – magyarázta Majewski. Elmondása szerint kiemelték az eredeti festmény egy részletét, azt összekapcsolták a Krakkó-Czestochowa dombvidékén talált valóságos tájjal, majd hozzáadták a meghökkentő új-zélandi felhőket, a csehországi és a chorzówi malmot – így konstruáltak háromdimenziósba átmenő teret. A film sokrétegű, de ez a képi, a mozgás és az idő világára, a műfajokra is vonatkozik. Mindezt a komputer-animáció tette lehetővé. Filmjének egyik részlete 147 rétegből (!) áll össze. Ezt állandóan javítani, finomítani kellett, a számítógépek nyolc napig dolgoztak ezen az egy részleten. A film négy évig készült, ennek nagyobb részét a vágás és a komputeres videomunkálatok tették ki. Majewski nyilatkozataiból kiderül: az új képi megoldásokkal azt próbálta kifejezni, amire szerinte a szó önmagában nem elegendő. Ilyen például az a jelenet, amikor a Brueghel által lefestett fa ágai, levelei a komputeranimáció hatására megmozdulnak.

Az elragadtatott filmkritikák mellett akadnak „hümmögők” is. Úgy látszik, azok kételkednek az alkotásban, akik a szokatlan eszközökkel feltárt világban nem látják meg a történetet. Nem ismerik fel, hogy az idősebb Brueghel a németalföldiek szenvedését és mártíromságát kívánta ábrázolni képén, ahol Jézus keresztre feszítése csak egy részlet. A festő a szenvedő Krisztussal azonosította honfitársait, akiket a megszálló spanyolok erővel akartak visszatéríteni a katolicizmusra. A filmben ezért kapott meghatározó szerepet egy fiatal férfi, őt „eretnekségéért” a spanyolok iszonyatos kegyetlenséggel kínozták halálra.

Majewskit a Brueghel-képhez különös kapcsolat fűzi egészen fiatal korától. Rokona Velencében élt, a nyarakat nála töltötte. Mindig vonattal utazott Katowicéből, az utat megszakította Bécsben. Egy álló napot bolyongott a Kunsthistorisches Museum Brueghel-termeiben. Volt, hogy egész délután csak a Keresztutat bámulta.

A kép most megmozdult.