Ma már evidenciának tekintik sokan, hogy a külső hőszigetelés a megfelelő megoldás – ennél csak az nyújt magasabb fokú védelmet és komfortot, ha maga a falazat anyaga hőszigetel, illetve ha a hőszigetelés (erre bizonyos technológiák lehetőséget adnak) két falréteg közé kerül be.

A teljes körű megoldáshoz a nyílászárókon túl a födémet, a padlót és a lábazatot is szigetelni kell – utólag már nem mindegyik lépés kivitelezhető. Ma már az új otthonok több mint 90 százaléka külső hőszigeteléssel, illetve hőszigetelő falazattal épül. Ez azonban a teljes lakásállománynak csak kicsiny töredéke, az ingatlanok legalább kétharmadánál egyszerű beavatkozásokkal javítani lehetne a hőszigetelő képességen. A fűtésienergia-igény csökkentésében egy paksi atomerőműnyi tartalék rejlik (vagyis ha minden energiaspórolási lehetőséget kihasználnánk, a legnagyobb alaperőművet akár be is lehetne csukni), ehhez képest meglepő, hogy a költségvetés sokkal több pénzt áldoz a gázártámogatásra (az orosz gáz importjára), mint a munkahelyteremtő, az energiafüggőséget csökkentő hőszigetelésre. Tavaly állami forrásokból néhány milliárd jutott e célra, miközben például Csehországban évente 100 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a lakások hőszigetelését az állam.