Tízéves a Wikipédia, a nem létező lexikon
Az elején nagyon úgy tűnt, hogy ez nem fog működni, ám végül az enciklopédiaszerkesztés összes létező szabályát megszegve mégiscsak sikerült hiteles online lexikont gyártani. A most tízéves Wikipedia legnagyobb sikere azonban nem a létezés, és még csak nem is az elismertség, hanem az a közösségi tartalomgyártási modell, amely a szemünk előtt formálja át az egész tartalomipart.
Nagyjából 17 millió szócikkből áll, több nyelven írják, mint ahány ország van a földön, havonta félmilliárdnyian néznek bele információért – ezek a Wikipedia legfontosabb mutatói. Az egyre testesebb szógyűjtemény kezdi kivívni a megbízható hírforrás státuszt: hogy mást ne mondjunk: nagy tömegű szócikk vizsgálata esetén – ahogyan az egy összehasonlító tesztben kiderült – semmivel sem defektesebb a legnagyobb presztízsű nyomtatott vetélytársánál, az Encyclopedia Britannicánál.
Amíg a könyv formátumú enciklopédiát professzionális szócikkszerzők írják szakmai szerkesztők és tudós lektorok felügyelete alatt, addig a Wikipediát amatőr önkéntesek írják, és a szerkesztői kontrollt is hasonlóan öntevékeny rendszerben látják el. Az online lexikon esetében a tartalmat valójában a teljes közönség ír(hat) ja és szerkeszt(he)ti. Hogy a méretekről is fogalmunk legyen: a magyar nyelvű változatnak nagyjából 1500 rendszeres szerzője és 600 szerkesztője van, a munkájukat 36 koordinátor segíti, az általuk gondozott szócikkek száma pedig eléri a 180 ezret.
Mivel a tartalom folyamatosan frissül és bővül, a Wikipedia sosincs „befejezve”. Voltaképpen megfoghatatlan: nem egy állandó tudásanyagot, hanem egy dinamikusan bővülő és változó közösségi tudást közvetít. Az elmúlt egy évtized alatt bebizonyosodott, hogy tartalomgyártási rendszernek forradalmian új és hatékony ez a Wiki-modell, a közösségi finanszírozás azonban nehézkes – utóbbi azonban nem a Wikipedia magánproblémája: ugyanezzel a gonddal küzd az időközben kivirágzott közösségi média felületeinek többsége is.
