Rost Andrea azonban mégis nyughatatlan. Úgy érzi, eddigi pályafutása során nem volt ideje önmagára. – Szaladtam a szerepeim után, azokban éltem. Folyamatosan konfliktusban voltam magammal. Bennem azonban több van, mostantól magamnak szeretnék megfelelni – mondja elszántan a neves lírai szoprán.

Az elhatározott váltásban fontos szerepet játszanak a Pannon dalok. A koncerteken és az albumra került tizenhét dal stúdióbeli rögzítése közben megtanult csapatban dolgozni. A különböző kultúrák és zenék keverését ugyanakkor győzelemként éli meg. Pedig sokat kínlódott, szenvedett, amíg megtalálta a megfelelő hangszínt, ráállt a népdalok „hullámhosszára”. A lényeg mégis az, hogy valami új dolgot hozott létre. – Nekem nagy elismerés, hogy azt írták rólam: nem ismétlek és nem utánzok. Ez az igazi alkotás, s én erre vágytam – fejtegette a Népszabadságnak adott interjújában.

FOTÓ: NÁNÁSI PÁL

A Pannon dalokat azért is szereti, mert azoknak köszönhetően az elmúlt két évben megismerte a népzene szabadságát. Megélte, ahogy a dalok folyamatosan alakulnak, kiforrják magukat. – A Pannon dalok arra ösztökélt, hogy még többet merjek. Így kerülhetett egyensúlyba a megfelelés és az alkotás – mondta a Kossuth- és Liszt-díjas előadóművész.

A két felnőtt gyermek édesanyja nyíltan beszél arról is, hogy jövőre ötvenéves lesz. Ettől egyáltalán nem ijed meg. Éppen ellenkezőleg: meggyőződése, hogy eljött a számvetés, az önmagával való szembenézés ideje. Meg azé, hogy elindítson egy második életet és karriert. – Van választásom: vagy belerokkanok a közelgő évszámba, vagy csinálok valami mást is, amitől több leszek – tette hozzá.

A politikától változatlanul távol tartja magát, de elhatározta, „irányjelzőként” odaáll egy-két számára fontos ügy mellé. A neves közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket felvonultató Club of Budapest tiszteletbeli tagja most gyűjti a csapatot maga köré. Közben erősen gondolkodik egy olyan jótékonysági projekten, amely az alkohol- és kábítószerfüggők, elsősorban fiatalok terápiája mellett felkarolná az úgynevezett afáziás betegségben szenvedőket. Szakorvosokkal beszélgetve azt hallotta, hogy ez egyáltalán nem olyan ritka dolog: egyre nő azok száma, akik valamilyen trauma, főleg súlyos lelki megrázkódtatás következtében képtelenek megszólalni. Tudják a szavakat, de képtelenek kimondani – a hangjából élő művész számára ez több mint sokkoló élmény.

Azt sem hallgatja el, hogy 2011-ben nem minden úgy sikerült az életében, ahogy azt eltervezte. Készült arra, hogy a Bánk bánban elénekli Melindát, de abból – önhibáján kívül – nem lett semmi. A kudarcokból azonban erőt merített. Felvállalni és tenni akar – az énekesi pályáján túl is. Az elkövetkező két évben színvonalas nemzetközi énekversenyt szervezne, a zsűribe neves személyiségeket akar megnyerni.

Az internet és a technológiai fejlődés szintén foglalkoztatja, igaz, néha megijeszti. – A következő lemezemnek lehetne az a címe, hogy „I don’t wanna be updated”. Vagyis nem akarok divatos és naprakész lenni. Időtlenségre vágyom – mondta. A világhálós letöltések terjedését látva, tisztában van vele, hogy a komoly zenészeknek is új utakon kell járniuk, de szerinte „csak a döglött hal úszik az árral”.

Miközben azt keresi, hogyan vihetné a Pannon dalokat nyugati turnékra, szeretne még több ária- és dallemezt készíteni. Nem a pénz miatt, hanem azért, hogy legyenek kézzelfogható produkciói. Az önmagát csokiőrültnek nevező énekesnő előbb azonban a delikátesziparban próbálja ki magát. A Pannon dalok albumhoz – a soproni Harrer manufaktúrával együttműködve – CD-formájú csokoládét kínál. Méghozzá saját választású étfajtát. Stílusosan erős pirospaprikával fűszerezve. Más szerepeihez is szívesen készítene csokoládékülönlegességeket. Ízekből bőven van ötlete.