Itt az utolsó levélsöprés ideje
Sokan már most hozzákezdenek a téli metszéshez, de ez még korai, előbb a száraz levelek összeszedésén kell túl lenni.
Már kevés levél van a fákon, ezért érdemes egy végső rohammal összeszedni a maradékot. Ahol nagyon sok van, másfél-két méteres sávba kell húzni és egy fűnyíróval végigrohanni a levélcsíkon. A gyűjtőkosárból egyszerűbb zsákba vagy talicskába önteni a tömérdek száraz levelet, ráadásul a fűnyíró még össze is darálja, ami csökkenti a térfogatot. A száraz levelek igazi helye a komposzthalom. Nem kell tartani a dió- és gesztenyelevelektől sem: ha már zörögnek és sárgák, eltűntek belőlük a csírázásgátló anyagok.
Ezután következhet a metszés. A cserjék ritkításához tudni kell, hogy a tavasszal virágzók jobb, ha a virágzás után látnak ollót. Ha ilyenkor vágnak, belőlük akkor egy évet kell várni a virágokra. Más a helyzet, ha ifjításról van szó. A kevésbé rutinos metszőknek ajánlható, hogy azt a vágási helyet, amelyet először kinéznek – ha nem tőnyisszantásról van szó –, egy „emelettel” lejjebb kell vinni. A növény ugyanis viszonylag gyorsan nő, és hamar pótolja a most elveszített részt.
Az enyhe ősz a kertészkedőknek jó alkalom a kert kényelmes téliesítésére. Sort kell keríteni a víztelenítésre, ami a slaug esetében elég nehéz, különösen akkor, ha vízzáró gyorscsatlakozó is van a csövön. Ilyenkor le kell szerelni az apró szerkezetet vagy egy csatlakozó elemet beledugni, hogy a víz távozhasson. Az öntözőfejeket is érdemes karbantartani. A vízköves finomabb részeket vízkőoldóval lehet tisztítani, ami a búvárszivattyú vízkőmentesítésére is alkalmas. Egy nagyobb vödörben vagy lavórban kell híg oldatot készíteni, s ebben kell néhány óráig áztatni a szivattyút, majd járatni, hogy az oldat a belsejét is jól átjárja. Ezek után nem árt az öblítés és a kiszárítás sem. Ha fagymentes helyen tárolják, akkor érdemes vízben tartani, de az sem baj, ha vissza kerül az aknába vagy a kútba. Az öntözőtömlőt ajánlott összetekerni s elrakni, hogy ne a fagyos hóban várja a tavaszt. Erre – az egyébként nem túl megerőltető – a munkára nem árt a legmelegebb napszakot választani, mert ha nem olyan merev a műanyag, a tömlő tavaszig megmarad feltekert állapotában.
A föld alatt lévő öntözőrendszer csöveit, ha igényesen készítették, a fagyhatár alá ásták. De az sem baj, ha közvetlenül a talaj alá kerültek, látszólagos merevségük ellenére ugyanis ezekben a csövekben van annyi rugalmasság, hogy a jegesedés miatt ne törjenek el, ha télire marad a rendszerben víz. Általános szabály azonban: az öntözőrendszer őszi leállítása után vízteleníteni kell. Ennek módjáról már a rendszer telepítése előtt lehet dönteni, hogy külön légkompresszorral, kézzel nyitogatott csappal vagy automatikusan történjen-e.
Itt az idő a medencék, tavak, dézsák, virágedények téliesítésére is. A medencék felkészítésekor a kivitelező – vagy a gyártó – használati utasítására érdemes hagyatkozni.
Ma már egészen jól oldódó – makro-, mezo- és mikroelemeket is tartalmazó –, granulált műtrágyákat lehet vásárolni. Aki teheti, nagyobb kiszerelésben vásároljon, mert a gazdaboltokban 40 kilós adag is kapható a kertbarát üzletben kínált tízkilós áráért. Az örökzöldek téli felkészítésének végső határideje is közeleg. A tuják, az oszlopos borókák függőleges hajtásait össze kell kötni, hogy a hó ne nyomja szét az ágakat.
A jövő héten a rózsák téliesítéséről írunk.
Ha a bambusz az úr
Egyre divatosabbak a bambuszok, tudni kell azonban róluk, hogy az örökzöldek a pázsitfűfélék családjába, méghozzá a leggonoszabbakba tartoznak. A kisebb kertekbe ezért csak fenntartással szabad beengedni ezeket a növényeket. Ha a szomszédból átbújt, azonnal meg kell kezdeni a harcot ellene. Fortélyos küzdelemre kell készülni, a magyar klímán is megélő bambuszoknak ugyanis fejlett föld alatti szárrendszerük van, e növényi részekből (rizómák) fejlődik ki a szár.
A föld alatt a bambusz hihetetlen eréllyel próbál rizómáinak életteret nyerni. Ha az a cél, hogy szabadon garázdálkodjon a kertben, akkor a talajművelésnél vigyázni kell, a felső 20 centiméteres rétegben nem szabad megsérteni a terjeszkedő gyökérrendszert. A második év már látványosabb, a harmadik esztendő nyarán meg kiderül, hogy „kit” engedtek a kertbe: az addig szerény bambusz rövid idő alatt ligetet nevel. A növény gyökérrendszerének terjeszkedésével évente egyre szaporodnak és magasabbra növekednek a szárak. A rizómák főként tavasszal a felhalmozott energiát új hajtásokba pumpálják, amelyek egy-két hónap alatt elérik teljes méretüket. A legvadabb, de biztos módszer a kiírtásukra, ha gázolajat öntenek oda, ahol nem szeretnék, hogy növekedjen. A pusztulás után a földcsere segít a talaj újraéledésében.