Bár az áresés mértéke idén csökkent, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos forgalmi adatbázisára támaszkodó elemzés alapján a lakáspiaci fő indikátorok eddig megismert, idei évre vonatkozó statisztikái alapján 2011 így is mélypontot jelent. A forgalom, az építési és használatbavételi engedélyek száma, az árak, a hitelezés volumene és a hitelportfólió minőségi összetétele sokéves, akár évtizedes minimumon áll. Az idei év a bajba jutott hitelesek megmentését célzó programok bevezetéséről szólt, amelyek hatása egyelőre nem mérhető, ugyanakkor összességében bizakodásra adnak okot, hogy jövőre elindulhat a kilábalás. A vevőkön túl a kényszerben lévő eladóknak jelenthetnek majd nagy segítséget a visszahozott támogatási elemek (kamattámogatás, szocpol). Az alapjában forgalomképes ingatlannal rendelkezők, akik kisebb, olcsóbb lakásba költöznének, vagy inkább bérlettel oldanák meg lakhatásukat így valószínűleg könnyebben találhatnak majd vevőt. Az OTP Értéktérkép címen kiadott elemzés szerint az aktuális, idei első félévi átlagárak alapján továbbra is Budapest és agglomerációja, a Balaton környéke, illetve a nagyvárosokat tartalmazó kistérségek számítanak a legdrágábbnak. A fővárosban a legdrágább lakás Budapest első kerületében cserélt gazdát négyzetméterenként 589 ezer forintért, Pesten pedig az V. kerületben 357 ezer forint volt egy négyzetméter ára. A fővárosban egy négyzetméter átlagára nem változott számottevően: 2010 végén az átlag 262 ezer volt, most 256 ezer forint. Ugyanakkor öt kistérségben – a bodrogközi, a sarkadi, az encsi, a jánoshalmai és a lengyeltóti – az átlagár nem éri el az 50 ezer forintot.

A lakásingatlanokra kötött ügyletek száma 2010 első fél évéhez képest az első fél évben 21 százalékkal csökkent, Budapesten és vidéken lényegében hasonló volt az arány. Kiugró volt a visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 46 százalékkal, és Fejér megyében, ahol 40 százalékkal csökkent a forgalom. Az elemzés megállapítja, hogy az értékesítési céllal épített társasházi lakások száma tovább csökken a fővárosban, de a kereslet élénkülését mutatja, hogy az idén 181 projekt valósulhat meg. Igaz, a beruházók kockázatkerülését jól mutatja az, hogy drasztikusan csökken a beruházások mérete: míg a válság előtti években rendre 30–40 lakás között alakult az átlagos projektméret, addig a 2011-es átadásúaknál 18 lakásos a tipikus volumen. Idén összesen háromezer lakást adhatnak át Budapesten, míg az előző évtized közepén ez a szám még tízezer felett volt.

Fehér holló. Évtizedes negatív rekordot döntött a lakásépítések száma