Ebből a – Zöld Beruházási Rendszernek (ZBR) nevezett, kvótaértékesítésekből származó – forrásból további 3200 panellakás számára válnak a (jórészt már megvalósult) munkák kifizethetővé. Emlékeztetett, hogy az év elején a kabinet 13,2 milliárdot fordított ugyanerre a célra, ami 23 500 lakásnak megfelelő épület renoválását tette lehetővé.

A hagyományos, illetve új építésű társasházak számára augusztusban írtak ki 1,6 milliárd forint értékben energahatékonysági pályázatot. (Ezt az igénylők három nap alatt kimerítették.) Most október 25-től pedig családi, illetve kis társasházak számára biztosítanak 2,97 milliárdot napkollektoros rendszerek telepítésére. Előadása szerint idén további pályázatok várhatók az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ZBR rendszerén keresztül, melyre – döntésektől függően – 7-8 milliárd forint állhat rendelkezésre.

Az ÚSZT-n belül eredetileg csak közintézmények és cégek igényelhettek energiatakarékossági támogatást, mégpedig a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. Az ÚSZT mögött álló EU ilyen típusú forrásaiból ugyanis magánszemélyek nem részesülhetnek. Itt 2010 júniusa óta 54 milliárd forintot ítéltek meg a pályázók számára, ami 93 milliárd forintos beruházást indított el. (Vagyis az állami támogatás átlagos aránya közel 60 százalékra rúgott.) Ebből 32 mil liárdot közintézmények kaptak, 14 milliárdot pedig kis- és középvállalkozások.

Ezen túlmenően felhívta a figyelmet az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által biztosított 40 milliárdos energiahatékonysági keretre. Ebből környezetvédelemre – ezen belül zöldipari innovációra, energiahatékonyságra, megújuló energiára és éghajlatváltozási alkalmazkodásra – 12 milliárd forint fordítható.

Közölte: a ZBR ez év végére gyakorlatilag kiürül. A források megteremtésére ugyanakkor minden erőfeszítést megtesznek. Az ÚSZT forrásai jövőre újra megnyílnak. Ebből a kormány elsősorban közintézmények, önkormányzatok, egyházak, illetve kisés középvállalkozások épületeinek felújítását támogatná. Ide kapcsolódóan folytatódna a távhőrendszerek felújítása, megújuló energiás átalakítása is. Szükségesnek tartják egy állami tulajdonú, a felújítások révén elért megtakarítást hasznosító úgynevezett ESCO-cégmegalapítását is. Ez alapvetően közintézmények körében végezne felújításokat, melynek haszna az államnál, illetve önkormányzatoknál jelentkezne.

Leszögezte: egyre inkább tudatosítani szükséges, hogy az épületek energetikai tulajdonságait bemutató tanúsítás elkészítése jövőre már nemcsak a közintézmények és a cégek, hanem a magánlakások tulajdonosai számára is kötelezővé válik.

A családi házak utólagos hőszigetelésének támogatására nincs állami forrás