– A remix azért jó, mert új oldalát tudja megmutatni egy dalnak, azáltal, hogy készítője saját arcára formálja az eredeti művet – mondja Csont István producer. Elmondása szerint remixek sok esetben azért készülnek, hogy behozzák a klubéletbe azokat a zenéket, amik eredetileg nem alkalmasak az ilyen megjelenésre. Gondoljunk csak Wolf Kati Szerelem, miért múlsz című számára, amit a remixeknek hála még az MR2 is játszott, noha az eredeti verzió korántsem illett az adó profiljába.

A modern mixek gyökerei Jamaicába nyúlnak vissza, a karibi szigeten a lemezlovasok az 1960-as évektől kezdték el a közönségük ízlésére átformálni a zenéket. Először csak az éneksávot (track) hagyták el, majd bizonyos hangszereket is, aztán kiemeltek bizonyos részeket, ezeket többször is lejátszották, végül az egészet különböző effektusokkal „bolondították” meg.

A klasszikus dance remix feltalálójának Tom Moultont tartják. Az amerikai producer alapvetően a diszkókorszak klubvendégeit akarta a táncparketten tartani – ami nem könnyű feladat, ha minden szám maximum három percig tart. Moulton fogott tehát néhány jól ismert slágert, megspékelte azokat pluszrefrénnel, intróval, s a „felturbózott” hosszabb számok átütő sikert arattak a klubokban.

Az 1980-as években új remixfajta terjedt el, aminél az eredeti éneket meghagyták, azonban a zenei alapot teljesen lecserélték, a legtöbb esetben a divatos house ütemekre.

– Nekem általában azok a remixek tetszenek, amelyek úgymond „szemtelenebbül” nyúlnak az eredeti témához. Szeretem, ha egy remixelő a saját zenei világában, valamilyen érdekes ötlettel helyezi el a kapott hangmintákat. Az sem zavar, ha alig felismerhetővé válik a kiindulópontként választott mű – mondja Keleti András, a ColorStar (képünkön) énekese. Az 1996-ban alakult együttes szerette volna emlékezetessé tenni fennállása tizenöt éves évfordulóját. Így jött az ötlet: felkértek 15 alkotót az elektronikus zene világából, hogy készítsenek remixeket az eltelt másfél évtized ColorStar-anyagaiból válogatva. A felhívás azonban nem csak a profiknak szólt: a rajongók is beküldhették saját változataikat. – A kiválasztásánál nem voltak előre meghatározott szempontjaink. Folyamatosan hallgattuk a beérkezett műveket, és ez volt az, amelyik mindegyikünknek a legjobban tetszett – meséli Keleti a Falling című számról. Ennek legjobb remixét a szabadidejében a számítógépét zenélésre is használó fiatal programozó, Gargaj készítette el.

Arra valószínűleg nincs egyértelmű recept, hogy mitől jó egy remix. Csont István szerint az a hangzás a telitalálat, amit az eredeti, úgynevezett „rádióbarát” számok nem tudnak produkálni. Keleti András úgy véli, a remixek is pont ugyanúgy működnek, mint bármilyen másik zene: ha tetszik, akkor jó. Itt is az ízlés és a fülek döntenek.

S miért most ekkora divat a remix? Az új verzió aktualizálhatja a már hanyatlóban lévő korábbi sikereket, de a zenei vérfrissítéssel „feltámaszthatja” a rég letűnt slágert is. A Depeche Mode 1989-es nagydobása, a Personal Jesus is hosszú utat járt be első megjelenése óta. A számból számtalan verzió létezik a gospeltől a metálig, újabban pedig igazi dance-himnusz lett a 2011-es mixeknek köszönhetően.