Hormonpor nélkül nem megy
Érdemes a fás növényeket metszeni, hogy karcsúbban jobban elférjenek a garázsban, pincében, lépcsőházban. A termetesebb, olyan fásodó szárú növények, mint a leander, enciánfa, vagy a sétányrózsa ágrendszerét is meg lehet ritkítani. A bizarr formákat mutató, most még nyaraló pozsgások is könnyenmegfáznak a hűvösebb időben, ezért már figyelni kell a meteorológiai jelentésekre. Aki többet akar róluk megtudni szombaton és vasárnap menjen a Fűvészkertbe, ahol aMagyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete rendezi őszi kiállítását és vásárát.
A telelésre készülődve ugyancsak fontos lenne a gombabetegséget gyógyítani, megelőzni, és a tetveket vagy egyéb kártevőket irtani. Ha ugyanis fertőzött növények kerülnek a telelőhelyre, akkor a nyavalyáikat hamar átadják egymásnak, s zárt térben már eléggé körülményes permetezni őket.
A nyár vége a muskátlik házi szaporításának ideje is. Ez csak a sokat próbált házi kertészeknek való foglalatosság, mert érzék kell a megfelelő szárrész kiválasztásához. Ha ugyanis rosszul döntenek, akkor a tél végére egy penészes csumától várják, hogy tavasszal újra pompás virágokat hozzon.
Először hajtásdugványokat kell készíteni. A legalkalmasabbak a fejdugványok. Ezeket a hajtás csúcsából kell levágni. A fejdugványok három-négy, a törzsdugványok pedig két-három levelesek legyenek.A dugványt közvetlenül a levél alatt, éles késsel kell lenyisszantani. A nagyobb leveleket is meg lehet hagyni, de körül kell vágni, hogy csökkenjen a párolgási felületük. A leveleken kívül minden más részt (bimbót, virágot) el kell távolítani a dugványról. Az így előkészített dugványokat homokos földbe vagy tiszta homokba kell ültetni, lehetőleg hajtatóládába, egymás mellé. Ha nincs ilyen, akkor megteszik a kis cserepek is, ezekbe egyesével kell helyezni a dugványokat.
Lehet gyökereztető hormont is használni, fontos, hogy a megfelelőt –a muskátlihoz az Incit–1-re van szükség – használják. A dugvány alsó részét vízbe kell mártani, amikor kissé, de nem teljesen megszáradt, következhet a hormonporba süllyesztés. Úgy kell ügyeskedni, hogy a metszési felületet és a szárcsomót fedje a por. Majd le kell ütögetni a port, s következhet az ültetés. Egy ceruza vastagságú ággal, vagy egy ceruzával kell helyet készíteni a dugványnak, hogy ne szóródjon le ültetés közben a por. Az ültetés után óvatosan tömöríteni kell a talajt, s jó néhány napig csak alulról szívatva szabad öntözni.
Ha egy-két hét alatt meggyökeresedtek, akkor kell átültetni a kerti földbe a kis muskátlikat. Kellően gondos ápolás esetén az őszi hidegekig megerősödnek, és kezdődhet az átteleltetés.
Az ügyesebbek magról is nevelhetnek új muskátli növényt. A megszedett magvakat november végén, december elején kellene elvetni, lehetőleg rostos tőzegből készült talajba. Olyan párás, nem túl meleg, és kissé sötét környezetben kezdenek csírázni, amilyet a télikert, vagy üvegház képes biztosítani. Mindkétmódszernél apáráskörnyezetben megszedhetik a dézsmát a gombák. A kórokozók fő ellensége a friss levegő, ezért naponta többször is kellene szellőztetni.Ha viszontmár előbújtak a növénykék, akkor világosabb helyre van szükségük, hogy ne kelljen nyújtózniuk a fényért. Itt az éjszakai hőmérséklet sem csökkenhet 13 fok alá. Az már félsiker, hamegjelennek az első lomblevelek, ekkor óvatos kézzel 8-as, legfeljebb 10-es cserépbe lehet tűzdelni. A növények fejlődése közben a fiatal hajtások csúcsait ki kell csipkedni, hogy bokros legyen a növény.
Ha minden rendben megy, akkor növényenként sikerül megtakarítani 300-400 forintot, de kétségtelenül nem ez a fő vonzerő, hanem a sikerérzet. A muskátlival foglalkozó dísznövénykertészeket azért nem kell félteni, hogy felkopna az álluk. A „virágpompás” muskátlik többsége ugyanis hibrid, és genetikai adottságaik összeállításakor a legpompásabb egynyári életre összpontosítottak esetükben.
A jövő héten a gyep fiatalításáról írunk.
