Permakultúra

Sokaknak ismeretlenül cseng, de ha a dolgok így mennek tovább, egyre többet fogjuk hallani ezt a szót – permakultúra. Két ausztrál tudós, a tasmániai Bill Mollison és David Holmgren alkotta a hetvenes években az eredetileg természetközeli mezőgazdasági technológiát jelölő szót, ami azóta a fenntartható fejlődés kulcsfogalma lett.

Biológiai és ökológiai elveken alapuló, fenntartható földhasználat és tervezés – tömören ez a permakultúra definíciója, ami követői és gyakorlói szerint inkább filozófi a és életelv, mint direktíva. A természetben előforduló minták és rendszerek megfigyelésével igyekeznek olyan életkörnyezetet kialakítani, amely úgy elégíti ki az emberi igényeket, hogy közben hosszú távon fenntartható, harmonikus kapcsolatot biztosít a természeti környezettel. Nem kis feladat.

OBREDIM

A nemes cél érdekében a permakultúra hívei leginkább a természet törvényeihez és jelenségeihez igazítják az emberi tevékenységeket és szükségleteket, és nem fordítva. A mezőgazdasági indíttatást – természetközeli, fenntartható gazdálkodást – régen túlnőtte a mozgalom, és mostanában egyre erősebb hangsúlyt kap a permakultúrás tervezés: ugyanezeknek az elveknek az érvényesítése az építészetben, sőt a társadalmi intézmények, a gazdaság működésében is.

A szerteágazó filozófiai gondolatokat jól összefoglalja a permakultúra legfontosabb elveit tömörítő OBREDIM angol betűszó, ami a megfigyelés, határok, erőforrások, mérlegelés, tervezés, megvalósítás és fenntartás láncolatát jelöli a tervezési és építési folyamatban.

További lényeges sajátsága a permakultúrás rendszernek, hogy minden eleme között kapcsolatot tart: ami az egyik folyamatnak a végterméke vagy maradéka, az egy másik folyamat kezdőeleme lehet, a hulladék erőforrássá válik. A szemlélet hívei igyekeznek leszámolni azzal az előítélettel, hogy a permakultúra csak néhány fanatikus biokertésznek szól, és kimerül a komposztvécében. Meggyőződésük szerint a természetközeli rendszerszemléletet ugyanúgy lehetne alkalmazni sűrűn lakott városi környezetben, mint családi gazdaságokban, legénylakásokban vagy egész régiókban. Nem a környezetben kell rendet rakni először, hanem az emberek fejében. Tényleg, mondanak valamit!

O OBSERVATION

MEGFIGYELÉS Ideális esetben egy teljes évig javasolják megfigyelni a telek vagy építési terület természetes működését: a fekvés, lejtés, csapadék, növényzet és benapozás mind befolyásolja a lehetséges építészeti megoldásokat.

B BOUNDARIES

HATÁROK Fizikai, mesterséges, természetes és virtuális határvonalak, például szomszédok, támfalak, vizek, növények figyelembevétele.

R RESOURCES

ERŐFORRÁSOK Munkaerő, pénz, anyagok, beleértve az építkezés alatt és a jövőben kitermelt és megtermelt anyagokat is.

E EVALUATION

MÉRLEGELÉS A fenti három elem figyelembevételével és gondos mérlegelésével lehet a következő három fázist elindítani – a nagy leltár.

D DESIGN

TERVEZÉS Intenzív kreatív folyamat, amelyben az elképzeléseknek és igényeknek illeszkedniük kell a végeredményként elképzelt szinergikus, fenntartható rendszerbe.

I IMPLEMENTATION

MEGVALÓSÍTÁS A munka látványos része, amikor a tervek alakot öltenek – tereprendezés, építés, telepítés révén.

M MAINTENANCE

FENNTARTÁS

Kulcsfontosságú szempont, amire előre gondolni kellett, már a mérlegelés stádiumban, a tervezés előtt. A sikeres permakultúrás tervezés a későbbiekben könnyen és folyamatosan fenntartható és bővíthető vagy szűkíthető, nem igényel radikális vagy költséges beavatkozást.

Masdar City, Abu-Dzabi High-tech permakultúra a sivatagban. A fentartható építészet mintavárosa 2016-ra készül el.
Masdar City, Abu-Dzabi High-tech permakultúra a sivatagban. A fentartható építészet mintavárosa 2016-ra készül el.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.