Hitel-per

Nyugodtan beszélhetünk devizahitel-botrányról. Leginkább azért, mert kevesen látnak tisztán a mostani helyzetben, annyiféle szempontot és megoldási ötletet hallottunk már. Egy dolog biztos: az érintettek többsége – átérzem a helyzetüket, magam is a hitelfelvevők oldaláról vizsgálom a kérdést – úgy érzi, hogy megkárosították, valaki ezért felelős, tehát ha központi intézkedés nem történik, a szerződés semmis, vagy jogi úton megtámadható. Valóban így lenne?

A hitelszerződés érvénytelen, mert a bankok jogszabályt sértettek – a többség legalábbis szeretné így gondolni. Ennek vizsgálata összetett feladat, kifejtésére borítótól borítóig kevés lenne a hely a következő lapszámban is. Próbáljuk inkább megérteni, hogy jogilag mit jelent a szerződés érvénytelensége. Egy szerződés érvénytelen, ha a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Az érvénytelenségnek két formája van: a semmisség és a megtámadhatóság.

Megtámadhatóság

A szerződés megtámadhatósága azt jelenti, hogy egy éven belül a sérelmet szenvedett fél és az, akinek ehhez törvényes érdeke fűződik, a törvényben meghatározott okokra hivatkozva írásban megtámadhatja a szerződést. A másik fél írásbeli tájékoztatása kötelező, ennek eredménytelensége esetén a bíróság előtt kell érvényesíteni az igényt. Sikeres megtámadás esetén a szerződés a keletkezésére visszaható hatállyal, tehát visszamenőlegesen válik érvénytelenné.

Megtámadásra vezető okok:

- Tévedés, megtévesztés

- Jogellenes fenyegetés – ha az egyik szerződő fél fenyegetés hatására kötött szerződést

- Szolgáltatás feltűnő aránytalansága

- Tisztességtelen szerződési feltételek

Semmisség

A semmisségre nem vonatkozik az egyéves határidő, bármikor hivatkozhatunk, és a polgári törvénykönyv kimondja, hogy megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ez megtévesztő lehet: nem jelenti azt, hogy a devizahitel-szerződés vélt semmissége érdekében nem kell bírósághoz fordulni, ha a szerződésben érintett egyik fél – a bank – másként gondolja. Valószínűleg a bankhoz megküldött levéllel még nem érjük el, hogy a devizahitelünket más feltételekkel kelljen visszafizetni. Így tehát marad az idő- és pénzigényes pereskedés.

Törvényben meghatározott semmisségi okok:

- Cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága

- Színlelt szerződés

- Fizikai kényszer

- Alakszerűség hiánya – a jogszabály egy szerződés érvényességéhez kötelezően előírhat valamilyen formát, például ingatlan-adásvételnél kötelező annak írásba foglalása

- Álképviselet: amikor a szerződő fél képviselője jogszerűen nem járhat el annak nevében

- Tiltott szerződések – jogszabályba ütköző szerződések

- A jogszabály megkerülésével kötött szerződés

- Uzsorás szerződés

- Jó erkölcsbe ütköző szerződés

- Lehetetlen szerződés: ami lehetetlen szolgáltatásra irányul

Mi történne, ha a bíróság semmisnek mondaná a devizahitel-szerződést?

A polgári törvénykönyv alapszabálya, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Vagyis a teljes devizahitelt egy összegben kellene visszafizetni a banknak – a szerződésnek erről a részéről sokan elfelejtkeznek, hogy a törlesztőrészleteket nem a semmiért fizetik: valamikor egy összegben kaptak jelentős összeget a banktól. Ezt azonban a legtöbb adós nem tudná vállalni, így csupán csöbörből vödörbe kerülne.

Ha visszafizetéssel az eredeti állapot nem állítható helyre, a bíróság a devizahitel-szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilváníthatja, és csak a jövőre nézve állapítja meg semmisségét. Az is elképzelhető, hogy a bíróság részletfizetést engedélyezne az adós részére, bár nem tartom túl valószínűnek, hogy ez a jelenlegi részleteknél lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozná az adósokat.

Javaslatként már napvilágot látott, és valóban előfordulhat, hogy a bíróság kimondja: a devizahitel-szerződés valójában más feltételekkel létrejött forinthitel. Ennek alapja lehet, hogy – amennyiben az érvénytelen szerződés hibája orvosolható – nincs szükség az eredeti állapot helyreállítására. A hibát a felek közösen is orvosolhatják, de a bíróság is érvényessé nyilváníthatja az érvénytelen szerződést, ha annak oka megszüntethető. Ez esetben a per során rögzíteni kell, hogy a felek feltehető szándékával mindez nem ellenkezik. Sőt, a bíróság dönthet akár az állam javára történő marasztalásról is – ilyenkor az állam részére kell meghatározott összeget megfizetni.

Szó sincs tehát lejátszott meccsről, a probléma összetett és nagyon alapos jogi előkészítő munkát igényel, mielőtt megalapozott és valóban működőképes megoldás születne a devizahitelek rendezésére. A helyzet komoly, de nem reménytelen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.