Felújítani nem olcsó mulatság, különösen ha kölcsönből történik. A bankba menetel előtt érdemes tehát alaposan megtervezni, hogy mit hogyan szeretnénk felújítani – és mindenekelőtt: mennyiből.

Míg korábban a felújítási hitelekre is volt bizonyos mértékű állami kamattámogatás, mára ez megszűnt, így az igénylők kizárólag piaci kamatozású termékek között válogathatnak. Bár ma is számos pénzintézet kínál reklámjaiban „felújítási hitelt” vagy „felújítási kölcsönt”, valójában csak „mezítlábas” jelzálogalapú, szabad felhasználású hitelt hirdetnek. Ugyanakkor a felújítóknak számos bank kínál speciális ingatlanfelújítási vagy -korszerűsítési hitelt is.

A felújítási hitelkonstrukció sajátossága, hogy valamivel alacsonyabb kamatozású, mint a szabad fel hasz nálású hiteleké, ám a bank is jóval inkább körmére néz a hitelfelvevőnek.

Mindenekelőtt arra kell készülni, hogy egy viszonylag részletes munkatervet kell a banknak adni. Ebben ki kell fejteni, hogy pontosan milyen munkálatokra szeretne hitelt kérni az ügyfél, és ebből mennyi az építőanyag, és menynyi a várható munka költsége. Fontos: van olyan pénzintézet, ahol dacára a hazai építőipar „sajátosságai nak”, 50 százalékban be is kérhetik a számlát a megvásárolt anyagról, illetve az elvégzett munkáról. Egyébként is felújítási hitel esetén érdemes megbízható kivitelezővel dolgoztatni, aki túl azon, hogy betartja a vállalt határidőket, megbízható kivitelezési költségeket tud megadni, és nem próbálja menet közben felfelé srófolni azokat, mivel a bank a kezdeti igénylés alapján folyósítja a kölcsönt.

Bár a legtöbb pénzintézet többnyire megelégszik a hitel mellé adott ingatlanfedezettel és a felvevő vagy a kezes jövedelemigazolásával, ám jó pár olyan is van, ahol a munka során a bank képviselői is kiszállhatnak a helyszínre, és ellenőrizhetik, hogy valóban a rendeltetésének megfelelően, a felújításra  fordítják-e a hitelt. A hitelt sem mindig egy összegben folyósítja a bank, előfordul, hogy a pénz egy részét a felújítás befejeztéig visszatartja – ezzel próbálva elejét venni az ügyeskedésnek.

A felújítani szándékozónak érdemes eldöntenie, hogy felújításra szabad felhasználású hitelt vagy ilyen speciális konstrukciót választ. Ha egy-egy munkálat (például csempézés vagy festés) mellett olyan tevékenységhez is szükség van pénzre, mint például a bútorcsere, úgy érdemesebb lehet a kevésbé macerás szabad felhasználású hitelt választani, mivel az bármire fordítható. Igaz: egy-két százalékkal magasabb kamatteher a szabadság ára. Azt is fontos eldönteni, hogy milyen munkálatokra kérhetünk hitelt!

Amennyiben nyílászárócserét vagy a korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerekre történő átállást is kíván a kérelmező elvégeztetni, úgy már lakás-korszerűsítési hitelt igényelhet. (Illetve amennyiben a lakás későbbi alapterülete is megnő, úgy bővítési hitelt.

A két hiteltípus közötti lényegi különbség, hogy a korszerűsítési és bővítési hitel esetén nem csak az épület komfortfokozata nő, miközben a bank a hitelbírálat során a későbbi, várható piaci értéket veszi a hitelbírálat alapjául.

A jelenlegi jogszabályok szerint az ingatlan – illetve a hitel mögé bevont egyéb ingatlanok – összértékének 75 százaléka folyósítható lakáscélú hitelre. Például egy most 8 millió forintot érő lakásra – ha a lakás tehermentes, és a kérelmező rendelkezik a bank által megkövetelt jövedelemigazolással – csak 6 millió forint hitel igényelhető felújításra. (Ennek ellenére a legtöbb banknál 5 millió forint a plafon ebben a konstrukcióban.) Ha egy bővítés vagy korszerűsítés eredményeként 20 százalékkal, 9,6 millióra nő az ingatlan forgalmi értéke, úgy az ingatlanra akár 7,2 millió forint hitelt is lehet kapni.

MEGFONTOLANDÓ

A lakásfelújítással ellentétben a fűtés-korszerűsítésre – megfelelő energetikai tanúsítványok benyújtásával –különböző mértékű, 1 százalék alatti kamatkönnyítés érhető el a bankoknál.