Bűnös vagyonok Magyarországon
A bűncselekményekből származó vagyonok felkutatása még mindig olyan kötelező feladatnak számít a nyomozó hatóságoknál, amelyre nem szívesen fordítanak időt, pénzt, energiát. „A bűnözők elfogásáért osztanak csillagot, az áldozatok kárának megtérítéséért nem”, summázta a helyzetet egy nevének mellőzését kérő vezető beosztású bűnügyi rendőr.
Pedig már közel két éve önálló hivatal is segíti a bűncselekményekből származó vagyonok felkutatását. Tavaly 50 városi és megyei rendőrkapitányság, országos hatáskörű rendőrségi, pénzügyőrségi, ügyészségi nyomozó hatóság összesen 136 esetben kért segítséget bűncselekményekből származó vagyonok felkutatásához a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő Vagyon-visszaszerzési Hivataltól, az idén, fél év alatt, 26 nyomozó hatóságtól 82 kérést kaptak. (Vannak ugyanakkor olyan nyomozó hatóságok is, amelyek úgymond saját hatáskörben, azaz a Vagyon-visszaszerzési Hivatal bevonása nélkül igyekeznek felderíteni gyanúsítottjaik vagyonát.)
A hivatal létrehozásáról 2009 márciusában döntött a kormány, miután az Európai Unió döntése alapján már 2008. december végéig minden tagállamnak létre kellett hoznia legalább egy vagyon-visszaszerzésre hivatott hatóságot. A tanács a bűncselekményekből származó vagyonok elvonásával kívánt újabb csapásokat mérni az európai szervezett bűnözésre.
Annak, hogy nálunk a rendőri aktivitás e téren csak kismértékben nőtt, két fő oka lehet. Nem nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen az 50 millió forintot meghaladó kárértékű bűncselekmények száma, avagy – és rendőrségi körökben is ezt tartják valószínűbbnek – az egyes ügyekben eljáró nyomozók, nyomozó hatóságok továbbra sem foglalkoznak jelentőségének megfelelően a bűncselekményekből származó vagyonok felderítésével. Így még ma is könnyen megtörténhet és gyakran meg is történik, hogy a bűnöző, még ha el is fogják és le is ültetik pár évre, szabadulása után gondtalanul élvezheti a bűnös úton szerzett vagyonát, nem kell tartania attól, hogy azt bárki is el akarná venni tőle. Különösen ha a zsákmány értéke nem haladta meg az 50 millió forintot. Ugyanis az 50 milliósnál kisebb kárértékű ügyekben az eljáró nyomozó hatóság vezetője dönt arról, kell-e, szükséges-e, érdemes-e vagyonfelderítést végezni. És ők a statisztikák szerint inkább nem terhelik ilyesmivel a nyomozóikat. Sokszor már annak is örülniük kell, ha a tettest sikerül elfogni. Ez esetben pedig – a mai rendőrségi, ügyészségi, bírósági gyakorlat szerint – a károsult próbálja meg egy polgári perben megtéríttetni a kárát, már ha nem volt biztosítása.
Egyelőre nem nyilvános adat, hogy az egyes városi kapitányságok, megyei főkapitányságok nyomozásaik keretében a bűncselekményekkel okozott kár hányadát derítették fel és juttatták vissza törvényes eljárás keretében a károsultaknak. Hivatalosan azt közölték, még feldolgozás alatt vannak a statisztikák, valójában a számok egyes megyékről olyan lesújtó képet festenek, hogy inkább igyekeznek eltitkolni azokat. Van olyan nyomozó hatóság, amely a bűncselekménnyel okozott kárnak még az öt százalékát sem derítette fel, de a legjobbak sem büszkélkedhetnek 20 százaléknál lényegesen jobb eredménnyel.
Bármennyire is visszafogott a rendőri aktivitás a bűnös vagyonok visszaszerzése terén, az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala így is több milliárd forint értékben kutatta fel hazai és (más országok hatóságainak megkeresése alapján) külföldi bűnözők cégeit, ingatlanait, bankszám láit, repülőgépeit és helikoptereit, drága hajóit. Tavaly például nyolc ország és az Europol kérésére 170, külföldi bűnözők érdekeltségébe tartozó, Magyarországon bejegyzett céget azonosítottak. Ugyanakkor a magyar hatóságok megkeresésére 263 ingatlan, több mint 300 cég, 86 bankszámla azonosítása történt meg.
Elgondolkodtató különbség, hogy míg a külföldi hatóságok elsősorban pénzmosási, csalási és drogügyekben kérnek segítséget a feltételezett elkövetők vagyonának feltérképezéséhez, a magyar nyomozó hatóságok megkereséseinek a többsége csalás miatt indított nyomozásokhoz kapcsolódik, valamint sikkasztáshoz, okirat-hamisításhoz, hűtlen kezeléshez. Volt olyan rendőrkapitányság, amely egy tartásdíj elmulasztása miatt indított eljárásban is kérte a gyanúsított vagyonának feltérképezését. Az éves szinten több tízmilliárd forintos forgalmat bonyolító hazai drogpiacon dolgozó kereskedők vagyonára például egyetlen hazai nyomozó hatóság sem akarta még rátenni a kezét.
