Fagyos napok után hőguta
A szobanövények jó része ilyenkor is senyved, szerencse, hogy legtöbbjük sokat képes tűrni, s ha nem is legpompásabb formájukat hozzák, de legalább élnek.
A hobbikertészt dicséri, ha felismeri növényei jelzéseit, és lehetőségeihez képest minél gyorsabban segít rajtuk. Nyáron a legcudarabb helyzetben általában az olyan szobanövények vannak, amelyeket alkalmas hely hiányában nem tudnak „nyaraltatni” a kertben, teraszon, vagy akár a gangon.
Ha lehet fokozni a szobanövények szenvedését, akkor a nyaralás idejére magukra hagyottak helyzete a legrosszabb. Ilyenkor rendszerint a –jobbik esetben – behúzott függöny fogja a fényt. De van, ahol biztonsági okokból a redőnyt is le kell ereszteni. A cserepes, különböző edényben lévő növények általában rendszeres locsolást igényelnek. Aki több napra magára szokta hagyni növényeit, s nincs öntöző segítsége, valamilyen egyéb megoldáson kell törnie a fejét.
Most már a barkácsáruházakban és a nagy növénycentrumokban egyre többféle, csapra szerelhető, többkevesebb edényt vízzel ellátó szobai vagy balkonöntöző vásárolható. Egyszerű elektronikával vagy mechanikus szerkezettel beállítható a locsolás időzítése. Aki ilyet nem tud szerezni, próbálkozhat az edény földjébe kevert víztartó polimerekkel vagy égetett agyaggal. A polimer nem olcsó, de vízből tömegének sokszorosát képes megkötni, s a műanyagszemcsékből a hajszálgyökerek ügyesen kiszívják a nedvességet, ha megszorulnak. Ennél egyszerűbb megoldás, ha az átültetéskor kókuszföldet vagy kókuszhéjdarálványt kevernek a földhöz.
Bár a legtöbb növény nem szereti, ha pangó vízben áll, de ilyenkor nyáron magasabb cserépalátéteteket lehet használni. Az ebben álló víz hosszabbrövidebb ideig tartalékot jelent.
A könnyebb szobanövényeket érdemes rendszeresen zuhanyozni, vagy locsolás helyett a mosogatóban, esetleg a kádban néhány percig vízbe állítani. Ilyenkor áttörölgethetők a levelei, és a „kicsöpögés” után kell a tálkájára visszaállítani. Csodát látnak majd: szép új levelekkel, hajtásokkal, virággal hálálja meg a gondoskodást. Bár az elmúlt napokban a hűvös, csapadékos idő a mi nyarunkat keserítette meg, de előbb-utóbb visszatér a valódi nyár. A kánikula még a lakásban, a leginkább védettnek tűnő helyen tartott növények számára is kritikus időszak. A légkondicionáló és a nappali árnyékolás, az intenzív éjszakai szellőztetés megannyi elváltozást okozhat. Érdemes a jelzésekre odafigyelni, mert a kedves növény akár el is pusztulhat.
A szélsőséges időjárásban a növények is igyekeznek komfortossá tenni életüket. A túlélésre rendezkednek be, s most a feleslegeiktől igyekeznek megszabadulni. Ezért nem ritka a levélhullás, az elszíneződés, a virágok szokottnál is gyorsabb „eldobása”. Nem beszélve a víz hiányára utaló fonnyadásról, amit, ha időben észreveszik és öntöznek, akkor visszatér az élet a növénybe. Ha elkésnek, akkor a folyamat visszafordíthatatlan. Még a legvédettebbnek tűnő helyen, a nyáron is a szobában maradó növények számára is kritikusak lehetnek a forró napok. A nem megfelelő helyen, a túl sok fényben tartott és helytelenül gondozott, a túlöntözést vagy kiszáradást elviselni kényszerülő növényen betegségtünetek jelentkezhetnek. Ezeket azonnal orvosolni kell, ugyanis ilyenkor felgyorsulnak a növények életfolyamatai, s ha a bajjal magukra maradnak, hamar elpusztulhatnak.
A meleg és fény ellen árnyékolt lakásban a fényhiánytól a növények megnyúlnak, a fényigényes fajok levelei megfakulnak, sárgászöldek lesznek, a fejlődő levelek, hajtások pedig vékonyak és nyurgák, ezért lehajlanak.
Az erős fényben és melegben hagyott, a közvetlen napsugárzásnak kitett növények – amelyek, eddig megszokott helyükön, az ablak közelében jól érezték magukat, és egyenletesen fejlődtek – hirtelen megváltozhatnak. Ha utánanéznek: kiderül, hogy eredeti élőhelyükön a trópusi, szubtró pusi erdők aljnövényzetében élnek. A legtöbb hazai szobanövény ilyen. Számukra a szoba világosnak tartott, időnként teljes napfényben fürdő része mostanra túlságosan világos lesz.
A jövő héten a leanderek nyári metszéséről, szaporításáról írunk.
