Ez ugyanis nem törvényszerű, sok biztosítás ilyen esetre nem vonatkozik – figyelmeztet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, hangsúlyozva, hogy a fogyasztók gyakran el sem olvassák a több tízoldalas általános szerződési feltételeket.

Jó tudni, hogy a fogyasztónak nem csupán bejelentési, hanem számos egyéb kötelezettsége is van, amelyeket ha nem teljesít, könnyen bottal ütheti a biztosítási összeg nyomát. A legfontosabb, hogy minél előbb bejelentse a biztosítónak a kárt. Ha ez nem történik meg, joggal feltételezheti a biztosító az érdekmúlást, amely kizárja a biztosítási igény érvényesíthetőségét. Ráadásul hosszabb idő után egyre nehezebb bizonyítani a kár nagyságát, és felmérni, hogy a biztosítás tárgya eredeti állapotában milyen értéket képviselhetett.

Miután bejelentettük a kárt, lehetővé kell tenni a bejelentés tartalmának ellenőrzését. Amennyiben a biztosítót postai úton értesítjük, érdemes a tértivevényes kézbesítést kérni, hogy bizonyítani tudjuk, tájékoztatási kötelezettségünknek időben eleget tettünk. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.

A törvény a biztosítottnak kárenyhítési kötelezettséget ír elő, miszerint köteles a kár enyhítése érdekében mindazt megtenni, ami tőle telhető. Ennek költségeit a biztosító viseli még az esetben is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.