Mielőtt bárki hozzáfog a tervezéshez, jó tudni, hogy egy néhány négyzetméteres, előre gyártott műanyag tavacska végső költsége is megközelíti a százezer forintot. A másik végletet egy optimális méretű, 200 négyzetméteres fürdőtó jelentheti – ez csak valamivel kóstál többet ötmilliónál.

A fürdőtó több, mint egy medence, hiszen természetes tavacska illúzióját kelti, és legalább 60-70 négyzetméteresnek kell lennie. A tapasztalatok szerint azonban egy négytagú család által hétvégi úszásra használt tavacska akkor lehet csak öntisztuló, ha vízfelülete meghaladja a 200 négyzetmétert. Az ennél kisebb fürdőtavakban a növények mellett még szűrőre és tisztítószerekre is szükség van a víz egyensúlyának fenntartására.

A pusztán díszítést szolgáló tó lehet néhány négyzetméteres is. Ennek létrehozásához sokféle formájú és méretű, nyomott műanyag idomot árusítanak. Ezt a kiválasztott helyen egyszerűen a földbe ásott gödörbe kell süllyesz teni. Nyáron a kis vízfelület hamar felmelegszik, ezért ajánlott az árnyékos hely – különben a kis tavacska könnyen bűzlő pocsolyává válik. A napos tavon ennek megelőzésére szűrőre van szükség. Elképzelhető, hogy ez is kevés, és vegyszert kell használni. Ezzel viszont a tavacska elveszíti természetes jellegét. Ha árnyékos helyre kerül, és felszínének legalább kétharmadát növények borítják, akkor kialakulhat a biológiai egyensúly.

A tóépítés legfontosabb része a szigetelés, mert a víz meg is szökhet. A tó medre készülhet vasbetonból is – ez a legdrágább, de egyben ez a legtartósabb szerkezet. Az előre gyártott műanyag teknő mellett egyszerű telepítése szól. Ellene, hogy ennek választásakor a méretek és a formák behatároltak. A legtöbben a fóliabéléses tóépítést választják, ugyanis ez a legolcsóbb. Ezt viszont jó szakemberre bízni, mert a rosszul elvégzett illesztések megbosszulják a takarékoskodást.

A tó telepítése után jöhet a buzgárok, szökőkutat, csobogók, világítótestek elhelyezése. A növénytelepítés előtt jó fejben tartani a tényt: a kerti tó tulajdonképpen mocsár. Vagyis ennek megfelelően kell kiválasztani a felhasználandó növényeket is. A kerti tóba halak és teknősök is kerülhetnek. (Vigyázzanak, a szárazföldi teknősök nem tudnak úszni!) A halak mennyiségét a tó legalább egy méter mély részének alapterülete határozza meg. Négyzetméterenként 60–80 centiméter összhosszúságú hal telepíthető. A halakat csak „beállt” tavakba, az építést és növénytelepítést követő második évben szabad engedni. A vízi teknősök szívesen laknak a kerti tóban. Szeretik a meleget, ezért napozóhelyről is kell gondoskodni. Ragadozók, halat is esznek. Érdeklődő, kalandozó természetük miatt a teknősös tavakat ajánlott 30–35 centiméter magas kerítéssel védeni.

A jövő héten a szobanövények gutaütéséről írunk.