Rovarbosszantás mesterfokon
Nem érdemes meghagyni őket, néhány tízcentis korukban még kézzel kihúzhatók, két-három év múlva viszont már motoros fűrészre is szükség lehet, ha el akarjuk őket távolítani. Ráadásul ekkor a gyökér a földben marad, s ebből hosszú ideig törnek elő újabb hajtások.
Az invazív növények mellett időnként a rovarok és más csúszómászók nagy tömege ismegkeserítheti életünket. Nem lehet kitiltani őket, jönnek, mennek, vándorolnak. Ha jól érzik magukat, akkor maradnak. Ezért zöldmódon bosszantsuk a társaságot, úgy előbb-utóbb odébbállnak. A növényeket károsító rovarok esetében még kedvezőbb a helyzet, de mit tegyünk a csiga- és hangyahadakkal vagy az ablakkeretre költöző, félelmetesen döngicsélő darázscsaláddal?
A hívatlan kertlakók közt talán leggusztustalanabb ameztelencsiga.Míg mások némi hasznot is hajtanak, az ő számláján csak a károk sorjáznak: mindent összerág, ragacsos csíkot húz maga után. A bármilyen fajúmeztelencsigák elleni védekezésnél nem szabad szívbajosnak lenni. A legegyszerűbb védekezési módszer a csigák rejtekhelyének feltárása, amely leggyakrabban valamilyen nedves, hűvös, védett kertrész. Érdemes őket összegyűjteni s elpusztítani, mert egy tenyészidőszakban félezer utóddal gyarapítják a nemkívánatos kolóniát.
Csökkenthető a csigaveszély, ha a növényeket reggel öntözik, és ezért a környezetük hamar felszárad. Vannak csigataszító növények is. Ilyen a begónia, a feketeribiszke s a paradicsom. Ezekből érdemes a csigajárta helyekre ültetni. Durvább megoldás nedvességet elvonó anyagot (sót, égetett mészport, műtrágyát) kiszórni a megvédendő terület köré. Ha a csiga rámászik a kiszórt anyagra, csúszó talpából a nyálkát kivonja, nem tud csúszni, s elpusztul. De kedvelik a sört is, és a fedeles, sörös csigacsapdával sok részeges csúszómászó begyűjthető. A gazdaboltokban csigaölő mérgek is vásárolhatók. Egyetlen melegvérű pusztítóját ismerjük, a topogó kacsát. A nyúlánk madarak addig nem nyugszanak, amíg a kertben egyetlen csiga is tevékenykedik. Már Magyarországon is vannak vállalkozók, akik néhány napra bérbe adják a topogót.
A hangyatúrások is okozhatnak bosszúságot. A bűnös általában a gyepi hangya, amely olykor gyökérkárosodást és levélsárgulást is okozhat. Fűnyírás előtt a halmokat szét kell söpörni, de a hangyatúrásra nagyobb égetett cserepet is lehet helyezni. A hangyák néhány óra alatt ide, a hűvösbe hordják tojásaikat, s ezt vízbe kell szórni.
Ha azonban sok a túrás, akkor hangyairtó szert lehet a bolyok környékére kiszórni.
Az apróságok között még a darazsakról érdemes említést tenni. Sokfelé élnek a kertes házakban. Távol tartani nem lehet őket, ezért csak irtásuk jöhet szóba. Az ablak- és ajtókeretekből különböző rovarirtó spray-kkel tudjuk kiűzni őket. Lehetőleg hajnalban próbálkozzanak, amikor még hűvös van. Ha ugyanis felmelegedtek már a fészküket védő rovarok, akkor az amatőr darázsirtás az orvosi rendelőben is végződhet.
Ha sok a fészek és agresszívek, szakembert kell hívni. Kevés darázs ellen érdemes cukros-vizes csapdával védekezni. A faágra akasztott, levágott tetejű műanyag flakonba öntött cukros vízbe sok mohó darázs fullad. A kerti partit is gyakran megzavarják a grillre ácsingózó csíkos potrohúak. Érdemes az asztalra vagy a hús közelébe egy széles szájú pohárba valamilyen édes likőrt, gyümölcsbort önteni. Az ilyen italokat még a húsoknál is jobban kedvelik.
A tágas, vidékies kertek igazi terroristája a vakond. Ha egyszer befészkelte magát, nagy pusztítást végez. A vakond hasznos, védett, szívós és ravasz állatka. Aki már küzdött vele, megtapasztalhatta, hogy csak szerencsével lehet költözésre bírni. Leginkább a nyirkos és kőmentes talajokat kedveli, és az olyan gyepet, amelyen kevés a mozgás és az ápolás. Igazi vakondcsalogató a gyakori istállótrágyázás, amivel rovarok is érkeznek.Ha muszáj szerves trágyázni, akkor valamilyen kezelt, extrudált anyagot használjanak.
A jövő héten a nyári gyümölcsökről írunk.
