Tolvajok egyenruhában

Magyarországon az ismertté vált (azaz bejelentett) bűncselekmények áldozatainak közel harmada 50 feletti. A rendőrség szerint azonban sokan közülük sohasem váltak volna áldozattá, ha kritikus helyzetben a józan eszükre és nem a jó szívükre hallgatnak, ha kellően körültekintőek, ha betartják a legelemibb vagyonvédelmi szabályokat.

Évente mintegy 230–270 ezer ember válik valamilyen bűncselekmény áldozatává Magyarországon. Körülbelül harmaduk ötven feletti, 27,3 százalékuk pedig elmúlt már hatvan is, amikor becsapták, meglopták, kirabolták, esetleg más, még súlyosabb bűncselekményt követtek el a sérelmére. A rendőrség tapasztalatai szerint az idősek esetében az átlagosnál lényegesen nagyobb az úgynevezett „sértetti közrehatás”. Azaz az 50–60 feletti áldozatok másokhoz képest óvatlanabbak, hiszékenyebbek, a legelemibb vagyonvédelmi szabályokat sem tartják be, amivel nagyban megkönnyítik a bűnözők dolgát.

Az idősebbeket általában meglopják. Besurrannak záratlan otthonaikba, miközben takarítanak, vagy a kertben tevékenykednek. Tolvajok trükkök sorát dolgozták ki az utóbbi években a hiszékeny és óvatlan emberek „megkopasztására”. Ezerszer leírt, elmondott, tévében bemutatott módszerekről van szó, mégis működnek. Még mindig. Sajnos. Valamennyi módszer ugyanarra épít: az idősek hatóságokkal szembeni feltétlen tiszteletére (félelmére), és a segítőkészségükre.

Hevesmegyében történt, hogy két nő becsöngetett egy idős asszonyhoz vízért. Kispénzű kirándulóknak mondták magukat. Az asszony beengedte, vízzel, süteménnyel kínálta őket. Negyedórát sem maradtak, a házigazda azonban csak a távozásuk után vette észre, hogy eltűnt a hálószobában a nagypárna alá rejtett nyugdíja.

A „szomjas vagyok, hadd kérjek egy pohár vizet” trükk mellett gyakran alkalmazzák a tolvajok a „tisztába szeretném tenni a gyermeket”, és a „rosszul vagyok, szeretnék egy kicsit leülni (lefeküdni)” módszert is. Győr környékén több időst magukat ruhaadománygyűjtőnek mondó csalók vertek át. Látszólag türelmesen vártak, amíg a házigazda összeszedi a rászorulóknak szánt ruhákat, de közben maguk is összegyűjtöttek ezt-azt a lakásból, és még mielőtt lelepleződhettek volna, eltűntek.

Jellemző, és nem csak vidéken, hogy a tolvajok magukat hatósági embereknek, rendőrnek, az önkormányzat munkatársának, még gyakrabban valamelyik közüzemi szolgáltató alkalmazottjának adják ki. Nemrég egy idős embert azzal keresett fel két csaló, hogy húszezer forinttal több vízdíjat fizetett be a kelleténél, ezért visszahozták neki a túlfizetését. Az asszony nagyon megörült a nem várt pénznek és eltette a többihez. A „vízművek” emberei csak erre vártak. Miközben egyikük aláíratott néhány igazolást, hogy a pénzt rendben átadták, társa felmarkolta a néni összes megtakarított pénzét.

A legújabb trükk, amivel sok idős embert becsaptak már, egy telefonhívással kezdődik. Csalók keresnek meg ismeretleneket azzal, hogy a gyermekük megbízásából telefonálnak, aki nagy bajba került, és sürgősen pénzre van szüksége. Sok esetben a hír hallatán halálra rémült emberek még csak kísérletet sem tettek arra, hogy meggyőződjenek róla, valóban bajban van-e a gyermekük, és tényleg ő küldte-e az idegent: első szóra fizettek. Ezzel a trükkel egy asszonytól egy hét alatt majdnem másfél millió forintot csaltak ki, illetve loptak el.

Úgy tűnik, hiába szajkózzák a közüzemi szolgáltatók, hogy az ő ellenőreik soha nem adnak és nem vesznek át készpénzt semmilyen címen, mindig fényképes igazolvánnyal igazolják magukat, és ha valakiben még ezek után is a legkisebb gyanú is felmerül velük kapcsolatban, hívja az ügyfélszolgálatot, ahol majd tisztázzák a dolgozót, vagy segítenek leleplezni a csalót. Hiába figyelmeztet a rendőrség, ha álrendőrök „garázd0lkodnak” egy körzetben, sokan még mindig nem ismerik a jogaikat, hogy miképpen kerülhetik el a csalók csapdáját.

A rendőrség vidéken speciális mobiltelefonokkal, támadásjelzőkkel látja el az egyedül élő időseket, akik egyetlen gombnyomással jelezhetik, ha támadás érte őket. (Azt is, ha rosszul lettek.) A tanyavilágban pedig sűrűbb járőrözéssel próbálják kiszűrni azokat, akik veszélyt jelenthetnek. Budapesten elsősorban a szomszédok, rokonok és ismerősök, valamint a különböző nyugdíjasszervezetek, közösségek segítségére támaszkodik a hatóság. Rajtuk keresztül figyelmeztetnek, ha új módszerekkel álltak elő a trükkös tolvajok... Azt mondják, a szomszédok, barátok segítő odafigyelésénél jobb védelem nincs.

Új trükk

A legújabb trükk egy telefonhívással kezdődik. A potenciális áldozatot azzal hívják fel, hogy gyermeke megbízásából telefonálnak, aki nagy bajba került, és sürgősen pénzre van szüksége. Jellemző, hogy a hír hallatán halálra rémült emberek még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy meggyőződjenek róla, valóban bajban van-e a gyermekük: első szóra fizetnek. Egy asszonytól másfél millió forintot csaltak így ki nemrég.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.