Társasházi tudnivalók
A társasház, társasháztulajdon a közös tulajdon egyik fajtája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház, telek stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.
Hogyan jöhet létre társasháztulajdon?
Társasház-alapítással, mégpedig akkor, ha legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kerül kialakításra az épületben, s ezek a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek. Ezeken kívül az épületberendezések – a lift , a lépcsőház, a gondnoki lakás, az épülethez tartozó földrészlet – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
Milyen iratok szükségesek a társasháztulajdon létrejöttéhez?
Társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása szükséges, mely alapján a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére is sor kerül. A tulajdonostársak közössége közös név alatt a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogképes, tehát jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak pedig főszabályként tulajdoni hányaduk szerint kezesként felelnek.
Hogyan érvényesíthetjük akaratunkat?
A közösség legfontosabb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tulajdonostársakból áll. Ez határoz például a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, kötelezettségvállalásról, szervezeti és működési szabályzatról, megválasztja a közös képviselőt, elfogadja a társasház költségvetését, illetve annak végrehajtásáról szóló beszámolót.
Ki lehet közös képviselő?
Közös képviselő bárki lehet, ha nem büntetett előéletű, nem áll ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fenn olyan helyzet, hogy az ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján lehet vezető tisztségviselő.
Melyek a közös képviselő feladatai?
A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény előírása szerint a közös képviselő többek közt:
• előkészíti a közgyűlés határozatait, gondoskodik arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi és a társasház saját előírásainak,
• köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
• köteles közölni és beszedni a közös költséghez történő hozzájárulásokat, illetve érvényesíteni az ezzel kapcsolatos igényeket is, vagyis intézkednie kell az elmaradások behajtása miatt,
• a társasházat képviseli a hatósági vagy bírósági eljárások során,
• köteles a közgyűlési határozatokról és azok végrehajtásáról Közgyűlési Határozatok Könyvét vezetni, amelybe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról másolatot kérhet,
• a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén – a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról,
• évenként költségvetési javaslatot készít, mely tartalmazza a várható bevételeket és kiadásokat, üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat és az egyes tulajdonostársak közösköltség-hozzájárulását.
Előfordulhat, hogy a közös képviselő egyben társasház-kezelői tevékenységet is ellát. Ennek keretében javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodására, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítására, ajánlatot készít az épület fenntartására, a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződés szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, ellenőrzi a tervezett felújításokat. A pontos feltételeket szükséges szerződésben rögzíteni. Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, annak az előírt képesítési feltételek mellett szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak is be kell jelentenie.
Mit és hogyan használhatunk házon belül és kívül?
A társasházban a tulajdonostárs a külön tulajdonát használhatja, rendelkezhet vele, eladhatja, de figyelemmel kell lennie a többi tulajdonostárs jogaira is. A társasház szervezeti és működési szabályzata a zajjal járó tevékenységekre, építési, szerelési munkák szabályozására is kitérhet. A tulajdonostárs köteles fenntartani lakását, lehetővé kell tennie, illetve tűrnie kell, hogy lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási, hibaelhárítási munkák elvégzése céljából alkalmas időben bejuthasson. Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására, használatára, de ez nem sértheti a többiek jogát. A közös tulajdon fenntartására szolgál a közös költség, amit a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni, bár a szervezeti és működési szabályzat másként is rendelkezhet. Ha valaki nem fizeti a közös költséget, őt határidő megjelölésével fel kell arra szólítani. Ha ez eredménytelen, végső soron lakására jelzálogjogot is bejegyezhetnek.
