Májusi munkálatok
Érdemes a télre eldugott fagyérzékeny növényeket szemrevételezni. A pozsgások ugyan kifakulnak és lesoványodnak, de a szabad levegő csodát tesz ezekkel az ellenálló növényekkel, gyorsan magukhoz térnek. A mediterrán növények szakszerű metszésével sem érdemes késlekedni. A télen növekedett hajtás gyakran elszárad, ami nem baj, mert a növény újonnan nyíló rügyekből pótolja. Az érzékeny iszalagok friss hajtásai viszont a sötétben is megindulhatnak, ezért érdemes 1-2 hét alatt fokozatosan szoktatni a teljes fényhez, így a hajtások megmenthetők és 20-30 centis előnnyel, tucatnyi levéllel indul a növény. A balkon- és dézsás növényeket is ilyenkor kell átültetni, a földjüket frissíteni.
Metszés helyesen
A leanderek metszésére is ez az utolsó pillanat, mostanra kiderült, hogy a száraznak tűnő egyed feléled-e. Ha a felkopaszodott ágakon locsolás után néhány napon belül nem jelennek meg rügyduzzanatok, azokat tőből ki kell vágni. A leander metszéséhez elsősorban bátorságra van szükség, mert igazán szép példányt csak alakító metszéssel kapunk. Gondozásához tudni kell, hogy természetes módon a leander tőből elágazó cserjekoronát fejleszt, általában egy tőről hármasával neveli az új hajtásokat, és a metszett ágakon növő hajtások majd csak jövőre virágoznak. Tehát mindenképpen hagyjunk virágzó hajtást is. A metszésnek sok rafinált trükkje van, de az egyszerű harmadoló metszés is szép, egyenletes növényt eredményez. Ehhez minden harmadik hajtást tőből kivágunk, a második oldalhajtásokat a vessző kétharmadával, a többit harmadával vágjuk vissza. Így a növény bokrosodik és virágzik is. Jövőre azokat a hajtásokat kell erőteljesen metszeni, amelyek az idén hosszabbak maradtak.
Hálás és dekoratív a babérmeggy. Fényes leveleivel télen is díszít, fagytűrő, tavasszal bőséges, illatos fehér virágával, nyáron sötét termésével díszít. Kis fát, formás bokrocskát, sövényt lehet belőle metszeni. A metszés idejéhez tudni kell, hogy a tavaszi ébredéskor előbb virágzik, majd a sziromlevelek száradása közben jelennek meg az új hajtásai. Tehát a korona alakításához érdemes várni a növekedési ciklus befejezéséig. A hajtásrendszer rapid növekedésének áprilisi időszakát érdemes a tűlevelűeknél is megelőzni, mert így a növény hamarabb benövi a sebet. Egy radikális metszés – mondjuk egy felnyurgult tujasor tetejezése –2-3 év alatt tűnik el teljesen.
A tavasz a permetezés szezonja. A hobbikertészek többsége viszolyog attól, hogy mérgeket szórjon szét a kertben, pedig a korszerű vegyszerek célzott és mértékletes használata sokat javít a növények megjelenésén és állapotán. Van például olyan készítmény, amelyik a szívogatók étvágyát veszi el, így a növényen élősködő tetűfélék egyszerűen éhen halnak. A másra is ható idegméregnél sokkal humánusabb.
Gyepmester
A tél a gyepet is meggyepálja: foltok csúfítják, megritkul, felveri a gaz. A téli gyepkondicionáló, a kora tavaszi moha- és gyomirtóval kombinált műtrágyázás, a fenntartó trágyázás, a rendszeres öntözés és nyírás költségére 100 négyzetméteren 20-25 ezer forintot és rengeteg időt számoljunk. Ilyenkor is lehet pótolni a gyep hiányosságait, bár a fűmag vetésének a legjobb ideje az ősz. A fűfélék akkor fejlődnek a legjobban, ha éjszaka nincsenek fagyok, a nappali felmelegedés pedig eléri a 14 fokot. Vetéskor egy négyzetméterre négydekányi maggal számoljunk. A „pázsit” fűkeverék díszkertbe való: az alacsony, tömött, selymes smaragdzöld pázsit sima talajt, rendszeres öntözést és sok tápanyagot kíván. Átlagos kertben az alkalmankénti taposást elviseli a finomabb fajokat tartalmazó „golf” keverék is, erősebb strapát és a szárazságot azonban a több durva szálú csenkeszt tartalmazó „sport” keverékek bírják. Az ilyen gyep tovább zöld marad a nyári melegben, viszont csapadék esetén gyakrabban kell nyírni és tápoldatozni. Járdák, napsütötte kocsibeállók mellé, szikes talajon próbálkozhatunk „mediterrán” keverékkel. Fák alá érdemes árnyéktűrő magokat vetni, ezt ritkábban és magasabbra (3-4 cm) nyírjuk. Vetés előtt és közben többször rázzuk fel a zsákot az apró magvak miatt. Ha ritkábban akarunk nyírni, próbálkozhatunk a pázsitfű és virágmagok speciális keverékével is.
A szép gyepért folyamatos küzdelem folyik a gyomokkal. Az apró, virágtalan, telepeket alkotó mohák a túlöntözött, alacsonyra nyírt gyepen az árnyékosabb részekről terjedve igyekeznek minél nagyobb területet elfoglalni. Mohairtóval kombinált gyeptrágya a megoldás, a foltok helyén felülvetéssel. Szelektíven nem irtható gyomfüvek is beköltöznek a hasznos füvek közé. Az apróbb levelű egynyári perje nem feltűnő, de az alacsonyra nyírt gyepen csúf látványt nyújtanak a gyorsan növő, durva levelű fajok: a csomós ebír, muhar, pelyhes selyemperje és a kis tőtippan. Leghatékonyabb gyökerestül eltávolítani őket, helyüket kiegyenlíteni fűmaggal. A gyomfüvek gyérítéséhez a maghozás előtt nyírjunk gyűjtőtartállyal, a nyesedéket rakjuk nedvesen kupacba, hogy a fejlődő hő elpusztítsa a magokat. A váltakozó fűnyírási irány is hatékony.
Cseréplépcső
Kinőtt cserepek: a növények átültetésénél fontos a fokozatosság.
Az új cserepek átmérője ideálisan 4-6 centivel legyen nagyobb és mélyebb az előzőnél. A használt cserepet gyökérkefével kell kisikálni, mert a vegyszerek felszívódnak és mállaszthatják az agyagot. A műanyag edényekhez használhatunk vízkőoldót. Ültetőközegnek biztonságos választás az általános virágföld, bár egyes növények válogatósabbak. Savanyú A típusú földben érzi jól magát az afrikai ibolya, az alokázia, az ananász, a begónia, a gardénia, a gloxinia, a hortenzia, a páfrányok és a szobafenyő. Ennek híján savanyítja és lazítja a földet a hozzákevert tőzeg.
