Az idén januárban a GKI Gazdaságkutató Zrt. által mért 94,5 pontos index áprilisra 101,2-re ugrott. Ez még 6 ponttal alacsonyabba válság kitörése előtti értékhez képest, de 17 ponttal magasabb a 21 hónappal ezelőtti történelmi mélypontnál. (A GKI ingatlanindexének számítási módszerét átalakították, az összehasonlítás alapja a kétezres években regisztrált átlagos piaci állapot lett, amihez jobban hasonlíthatók az adatok, mint egy vélt „ideális” piachoz.)

A felívelt index láttán azonban a lakáspiaconérdekelteketmégnem töltheti el igazán a bizakodás, ugyanis az ingatlanpiac egészét tükröző felmérés részleteibe mélyedve kiderül, hogy ezen a területenmég nincs érzékelhető elmozdulás. A tapasztalatok szerint a fizetőképes vevők az árak további csökkenésére várnak, akik viszont hitelből szeretnék pótolni a vételárhoz szükséges részt, azok azt tapasztalják, hogy valójában nagyon nehéz kölcsönhöz jutni. A bankok óvatosak, és a kevésbé kockázatmentes körben keresik a potenciális ügyfeleket.

A lakosság, az ingatlanforgalmazók és -közvetítők, illetve a beruházók lakáspiaci várakozásait szondázó kutatásban a megkérdezettek többsége a következő 12 hónapban nem vár jelentős változást. Minimálisan nőtt ugyan az építkezést és vásárlást biztosan tervezők száma, de az eleve olyan alacsony, hogy a változást fenntartással kezelik a szakértők. A panellakások ára még tovább csökkenhet, országosan és átlagosan 3-5 százalékkal. A házgyári

ingatlanok komolyabb értékvesztése elsősorban Nyugat-Magyarországon várható. A használt lakások ára Budapesten már az országos átlag alatt, de még további, átlagosan 1,6 százalékkal csökkenhet, döntően a panelek miatt, mert a budai zöldövezetben például már nem várnak áresést. Összességében – a várt vagy nem várt csökkenéseket összegezve –úgy tűnik, apiaci árak már alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz. Az új lakások ára a következő egy évben nem emelkedik majd – vélik a piaci szereplők.