A vetésnél nehezebb az öntözés
A télen megcsúfult serkentő gereblyézés után, a még hűvös napokon érdemes sort keríteni a már beállt fű felülvetésére, de jó eséllyel lehet most akár még új gyepet is telepíteni.
Tavasszal is lehet pótolni a gyep hiányosságait, de a fűmag vetésének ideális időpontja az ősz. Ennek ellenére van esély arra, hogy új, nagyobb területen is sikerüljön a gyepesítés. A fűfélék vetésének sikerét a hőmérséklet határozza meg, akkor fejlődnek a legjobban, ha éjszaka nincsenek fagyok, s nappal a hőmérő legalább 14 fokot mutat. Tehát még néhány hétig nincs késő a vetéshez, addig elő is lehet készíteni a területet.
Érdemes minden telepítést előkészítő munkát pontosan elvégezni, mert ezek elmaradása később megbosszulja magát. A gyepnek kiszemelt földdarab egyengetése, a talaj forgatása, tápanyaggal való feltöltése nagyon fontos. Alkalmas szerszámokkal erre bárki képes. Bár a gyepalkotó fűfélék igénytelenek, de a porhanyósítással egy időben gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásukról. Az igazi fűcsemege a harmonikus szervestrágyázás lenne. A hagyományos istállótrágya beszerzése, különösen a városokban, már körülményes, ráadásul az istállótrágyával tekintélyes mennyiségű, különböző fejlettségi stádiumban lévő rovar, pondró, kukac és egyéb vakondcsemege is a kertbe kerül. Aki már szervestrágyázott kultúrkertben, megtapasztalhatta: hamar jön a vakond is az eleség után. A folyamatos túrás elkerülése érdekében a szerves trágya helyett ajánlható a műtrágya.
A vetéskor egy négyzetméterre négydekányi maggal kell számolni.
Támpontot ad a használati utasítás.
Egy átlagos kertben a járkálást, a szolid labdázást is elviseli a finomabb fajokat tartalmazó „golf”-keverék is. A strapát és a szárazságot is legjobban a „sport”-keverék tűri. Ebben ugyan több a durva szálú csenkesz, viszont ez a faj tovább zöld marad a nyári melegben. Ezeken kívül a legtöbb fűkeverék-forgalmazó tart „pázsit”-keveréket is. Érdemes az árnyékos helyekre árnyéktűrő magokat vásárolni. Ennek ára a hagyományos keverékek többszöröse. A nagyobb zsákokat fontos vetés közben többször felrázni, mert az apró magvak hamar a zsák aljába gyűlnek. Egyévesnél öregebb fűmagot – bár legalább három évig megőrzi csírázóképességét – ne vessünk.
A fűmag csak akkor csírázik, ha megfordított gereblyével a talaj felszíne alá masszírozzák. Hengerelni is kellene, hogy a laza talajból a levegőt kipréseljék. De – különösen a kisebb területeken – a lapát hátával is lehet „huppogatni” a talajt. Jó megoldás az is, ha egy elnyűtt cipő talpára a hótaposó mintájára lécdarabokat – szegekkel kifelé – szegeznek, és ezzel járnak a friss, elgereblyézett vetésen.
Megéri a fáradság, ha már megvásárolták és kiszórták a drága fűmagot.
Gyepgazda számára az igazi kihívást a zsenge vetés öntözése jelenti. Az őszi telepítés mellett szól, hogy szeptember után már nincsenek olyan melegek, amelyek kiszárítják, tönkreteszik a növényeket. Tavasszal azonban vigyázni kell a fiatal gyeppel.
Ha csak kisebb foltokon vagy ritkásodó részen pótolják a füvet, akkor érdemes a tikkasztó meleg ellen néhány gallyal megtámasztott árnyékoló hálót húzni fölé.
Az öntözés porciózásakor azt is tudni kell, hogy a kötöttebb talajokon a kisebb pocsolyákban kipállhat az új fű, ezért napközben akár két-háromszor is kell öntözni. A magára hagyott hétvégi ház telkén – feltéve ha nem kel lába – egyszerű automatikával napi többszöri öntözést lehet beállítani. A legegyszerűbb a helyzet a kerti kútból, a szivattyús locsolás esetén. Ilyenkor egy, legfeljebb ezer forintba kerülő mechanikus időzítő órával kell a szivattyú elektromos ellátását szabályozni. Költségesebb a csapra szerelhető automata. Ez a hálózatos vízellátás esetén nyitja és zárja a csapot az előre beállított időpontokban.
A majdani gyep öntözésének megszervezése legalább olyan fontos feladat, mint a telepítés. Az ideális az automata, földbe ásott rendszer. Igazán jól szakosodott vállalkozások készítenek ilyet, de nem ördöngösség a házilagos kivitelezése sem.
A gyomnövények számára vonzó terület a leendő gyep. Sok bosszúságot takarít meg az, aki a gyomirtással a talaj-előkészítés után vár két hetet. Ennyi idő alatt már megerednek a gyommagvak, s a két szikleveles állapotban vagy a néhány leveles állapotban a legérzékenyebbek a gyomirtó szerekkel szemben. Bár az igazi kertész kíméli a környezetet, s inkább kapál, horol, mint vegyszerez, de a mostani, gyomokkal túlságosan is fertőzött időszakban érdemes okszerű vegyszeres irtással elejét venni az elszaporodásuknak. A vegyszer használati utasítása támpontot ad arról, is, hogy a kultúrnövényt a gyomirtás után hány nappal lehet vetni. (Ha már a vegyszerezésnél tartunk, a gyümölcsfákat károsító rovarok és betegségek elleni most aktuális védekezésről itt olvashatnak.)
Ha már megerősödött a gyep, akkor a fűnyíró elbír a gazzal, ugyanis a legtöbb gyomnövény a fűfélékkel ellentétben kevésbé bírja a rendszeres kurtítást. Vannak persze kivételek, mint a gyöktörzses egyedek. Ezeket –amíg kevesen vannak – legjobb egyesével kihúzogatni. Ha a vastag gyökere beszakad, akkor ebből újranövekszik a gaz. Megfogadni való jó tanács a pitypanggal bajlódóknak, hogy a kiirtott növényt össze kell szedni, mert ez a faj még akkor is képes magot érlelni, ha elválasztották a talajtól.
A jövő héten a balkonládák előkészítéséről írunk. A sorozat korábbi cikkei itt olvashatóak.
