A válság kitörése előtt minden évben nőtt a lomtalanításokon begyűjtött mennyiség, azóta viszont a legtöbb településen visszaesett. Ebből is látszik, hogy kevesebb pénz jut lakberendezésre, és jobban meggondoljuk, mi a fölösleges.

Budapest

Budapesten e hét szerdán megkezdődött az idei lomtalanítási szezon, melyet a X. kerületben indított a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. Az idei rendhagyó év lesz a menetrend tekintetében, melyet nagyban befolyásol Magyarország soros EU-elnöksége, így idén a kerületek lomtalanítása nem a megszokott sorrendben fog zajlani. A számadatok alapján egyébként úgy tűnik, az elmúlt évek válsága ezt az „ágazatot” sem kímélte, azaz az emberek jobban megnézik, mitől szabadulnak meg, s mi az, amit még jó eséllyel használhatnak. Míg 2005-ben csaknem 400 ezer köbméternyi lomot gyűjtöttek be az FKF munkatársai, addig tavaly már csak 337 ezret. Miközben a tendencia évtizedeken át ezzel ellentétes volt, s egyfajta pazarlást sejtetett. A társaság 1972 óta tartja nyilván a kacatok mennyiségét, úgynevezett laza köbméterben, akkor 2400 köbmétert számoltak össze egész Budapesten. A spórolás tehát csak az utóbbi néhány évre jellemező, hiszen harminc év alatt csaknem meghúszszorozódott a mennyiség: 1975-ben már 25 ezer, rá öt évre pedig 107, a rendszerváltás évében pedig már 141,8 ezer köbméternyi kacattól váltak meg a fővárosiak.

Jóllehet a ’90-es éveket szokás emlegetni az általános elszegényedés évtizedének, a budapestiek mintha mégsem váltak volna spórolósabbá – legalábbis a számok alapján; 1995-ben már több mint 236 ezer, 2000-ben pedig csaknem 261 ezer köbméternyi lomot gyűjtött be az FKF Zrt. Ha a kidobott tárgyak összetételét nézzük, már árnyaltabb a kép: jobban ragaszkodunk tartós tárgyainkhoz. Miközben nőtt a ruhaneműk és a papírhulladékok aránya, csökkent a nagydarabos, az FKF szóhasználatával: „klasszikus lomok”, azaz a kidobott bútorok mennyisége. Továbbra is „slágernek” számítanak a göngyölegek, egyéb háztartási cikkek  és apró kacatok. Jóllehet egyre több speciális gyűjtőhely van, sőt a gyűjtési körzetben az adott lomtalanítási napon külön gyűjtőpontot is biztosít az FKF Zrt., sajnos továbbra is gondot okoznak az ilyenkor szintén kidobott veszélyes hulladékok, mint például a gumiabroncsok, festékes vödrök, akkumulátorok vagy az építési törmelékek. Bár kevésbé ártalmas, de problémát okoz, hogy gyakran háztartási szemét is kerül a lomok közé.

Az elmúlt évtizedek távlatában érdekes változás, hogy a családi házas területeken a fűtés korszerűsítésével arányosan nőtt az éghető hulladékok mennyisége. A jellemzően kertvárosi részeken tehát jellemzően eltűntek vagy eltűnőben vannak a tüzeléshez hasznosítható hulladékok A legnagyobb mennyiségű lomot pedig továbbra is a lakótelepek adják, vélhetően azért, mert a házgyári épületekben nincsenek klasszikus pincék, így kevesebb a tárolóhelyiség is. A régebbi építésű társasházaknál pedig esetenként előfordulhatnak koncentrált mennyiségek, amikor a lakossági lomtalanítás idejére időzítik a padlás- és pincetakarítást.

A szelektív hulladékgyűjtés hatása érezhető is meg nem is. Miközben egyre kevesebb műanyagpalackot dobnak ki, továbbra is a lomtalanításkor „jelennek meg” például azok a terjedelmes papírhulladékok – például kartondobozok –, melyeknél a távolság miatt nagyobb „munka” szükséges a hulladékgyűjtő-szigetre való eljuttatáshoz. Ugyanakkor a begyűjtött lomot nem válogatja senki, azt vegyesen rakják be a zúzó, tömörítő, szállító  célgépekbe, majd az ártalmatlanító helyre kerülve, lerakással ártalmatlanítják azokat. Az FKF tapasztalatai szerint egyébként manapság nem csak a fém-, hanem az éghető hulladékokat is (deszka, léc, stb.) kiszedik a szervezett guberálók. Papírral viszont nem foglalkoznak, mivel a átvételi ára rendkívül alacsony.

A lomtalanításra szinte mindig rátelepszenek s olykor agresszíven lépnek fel az abból iparszerűen megélni akarók, ezért Budapesten immár negyedik éve nem nyilvános a lomtalanítási menetrend. Ennek hatására fegyelmezettebb lett a lakosság, s pontosabban betartja a hulladék kikészítésének időpontját, ám a főváros a szervezett guberáló csoportok tevékenységét még így sem tudta teljesen megszüntetni. Az FKF ugyanakkor minden esetben időben értesíti a hatóságokat és a különféle szerveket az adott terület lomtalanítás időpontjáról, lehetőséget biztosítva a területi ellenőrzésekre és a hatósági felügyeletre. Ennek eredménye azonban kerületenként változó, van, ahol sikeresebb, s akad, ahol kevésbé.

Veszprém

Veszprémben tavasszal és ősszel tartanak lomtalanítást. Amegyeszékhelyet öt városrészre bontották, amelyekben öt egymást követő hétvégén zajlik a munka. Horváth Zoltántól, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. városgazdálkodási igazgatójától megtudtuk, hogy a tavaszi lomtalanításokon folyamatosan nő a kirakott lomok mennyisége, az őszi turnusokban viszont csökken. Még mindig sok akkumulátort, építési törmeléket, zsákokba tömött kommunális hulladékot, autógumit raknak ki. A szelektív hulladékszigetekkel új problémák is jelentkeztek: sokan lomtalanító helyeknek tekintik azok környékét, és bútorokat, háztartási eszközöket visznek oda. A lomokat eddig hulladéklerakóban helyezték el, de tavasszal megkezdi működését a királyszentistváni hulladékdepónia, ott a teljes mennyiséget feldolgozzák.

Pécs

A pécsi önkormányzat cége, a Biokom Kft. évente négyszer gyűjti össze a házak elé kirakott felesleges holmit. A lomok zömét a használt bútorok adják, de sok a háztartási gép, a könyv és az üres üveg. A lakótelepeken lényegesen több a lom, mert a családi házak kombinált tüzelésű kazánjaiban a bútorokat eltüzelik.

Jellemző hiba, hogy kiteszik a veszélyes hulladékot (akkut, gyógyszert, festéket, hígítót, olajat), holott ezeket a cég hulladékudvarába kellene szállítani, ahol térítésmentes az átvétel. Ugyancsak gyakori, hogy a szétszóródó anyagokat nem rakják dobozba vagy zsákba, vagy nem megfelelőbe rakják, s az emiatt képződő szemét eltakarítása munkaigényes. A kertes házakból meg ilyenkor is kirakják a zöldhulladékot, pedig azt rendszeresen gyűjti és komposztálja a Biokom. Amióta szervezett a szelektív hulladékgyűjtés, lényegesen kevesebb a lomtalanításkor kitett szemét. A cég egyelőre a lerakóba szállítja a lomokat, tervezik, hogy a bútort egykét éven belül feldolgozzák.

Nyíregyháza

Nyíregyházán mindig húsvét előtt lomtalanítanak – a belvárosban idén április 2-án, a külső területeken 9-én. A lom jelentős része használt bútor, de nagyon sok az elektronikai hulladék, vagyis tévé, hűtő – leggyakrabban „kibelezve”.

Hajdu Péter, a hulladékkezelő üzem vezetője azt mondja: most már minimális a szelektíven gyűjthető anyag a lomok között. Évente kétszer gyűjtenek veszélyes hulladékot, de átveszik a hulladékudvarban is. Kiemelkedően „lomos” terület nincs, bár az előfordul, hogy a lakótelepen kijelölt helyekre viszik át a családi házakból a lomot, hogy ne előttük álljanak meg a guberálók. A lomtalanításra kijelölt helyeket nem őrzik, hiszen nem követ el bűncselekményt, aki guberál. Jellemző, hogy a guberálók szervezik meg az őrzést, ha valahol értékes „leletre” bukkannak, amíg a saját szállítójármű – többnyire lovas kocsi – meg nem érkezik. Miután a lomtalanítási időpontokat előre meghirdetik, menetrendszerűen megjelennek a szomszéd településekről a lovas kocsik az újrahasznosítható anyagokért. Szerencsés esetben 2-3 utcával odébb hagyják a kibelezett hűtőt, rosszabb esetben az árokparton. Érdekes, a faanyag tavasszal nem kelendő. A lerakóba érkező lomot tovább már nem válogatják, megy a depóniába. 2010-ben 458,37, míg 2008-ban 588,77 tonna lomot szállítottak a lerakóba.

Debrecen

Debrecenben 2008-ban vezettek be új rendszert: körzetenként lomtalanítanak, a telet kivéve egész évben. A várost 13 körzetre osztották, egy-egy körzetre így egy évben tízszer is sor kerül. Egyeztetni kell, vagyis nem hirdetik előre az időpontokat, ennek ellenére futótűzként terjed a guberálók között a hír, ha egy területen megjelenik a házak elé kitett holmi. Ők aztán viszik a használhatónak, értékesíthetőnek tűnő dolgokat, legelőbb az elektronikai berendezéseket. A beszállított holmit Debrecenben sem válogatják át, mindent visznek a depóniába. A szelektív gyűjtésnek (papír-, műanyag, a kertes házaknál növényi hulladék) és a gyűjtőszigeteknek köszönhetően az újrahasznosítható anyagok már nem a kukákban landolnak. Debrecenben a 2010-ben begyűjtött lom mennyisége: 566 020 kilogramm volt, az elektronikai hulladéké: 120 kilogramm.

Zalaegerszeg

Jelentősen megváltoztak a lomtalanítási szokások, évente 500–600 tonna lomot szállít el a Zala-Depo Kft. A cég szerint örvendetes változás: a lomok között mind kevesebb a veszélyes hulladék és a sitt. A cég is környezettudatosabbá vált: családi házaknál szelektíven veszik át a fát, a papírt, a fóliát, a fémet és az elektronikai hulladékot. A társasházak szemetét pedig a lerakóban válogatják, tömörítik. Kedvező fordulat az is, hogy már csak nagy ritkán bukkannak fel lomtalanítás idején azok, akik erőszakos módszerekkel csapnak le a kidobott, de még használható holmikra. Ezt a Zala-Depo úgy érte el, hogy a családi házas övezetekben – az adatbázisukban szereplő ügyfelekhez igénybejelentés alapján – házhoz mennek és az ingatlan területén szelektíven veszik át a lomot. A társasházaknál pedig gyűjtőkonténert helyeznek el, így nem az utcán hevernek a lomok.

Kincsként őrzött lomtalanítási lelet