Egy új biztonságtechnikai rendszert fejleszt a Montana Tudásmenedzser Kft. az MKB Bankkal együttműködve. A projekt ugyan még az elején tart, ám a felek szerint jövő őszre már elkészülhet a próbaüzemre képes változat, amely az MKB egyik fiókjában debütál. Amennyiben jól vizsgázik, a bank összes fiókjában telepítik – mondta tegnap Jakab Péter, az MKB biztonságért felelős ügyvezető igazgatója. A felek szerint a képelemzésen alapuló rendszer nemcsak itthon, de Európában máshol is újdonságnak számít majd a biztonságtechnika területén.

Jelenleg az MKB egy olyan hálózatot üzemeltet, amelynek segítségével a központi egységen keresztül azonnal látható bármelyik fiókjuk, s az ott éppen zajló események. Amennyiben riasztást tesznek egy fiókból, akkor azt a hitelintézet biztonsági központja azonnal megkapja, s ez a jelzés továbbítódik a rendőrség szerverére, ahonnan értesítik a legközelebbi megyei vagy városi rendőrkapitányságot. A kiérkező rendőrök pedig már használhatják a képeket, kiegészítve többi között alaprajzokkal, külső és belső fényképekkel.

A hálózat Montana által felépítendő új eleme ezek mellett mozgás- és viselkedésminták alapján elemezné a személyeket, eseményeket, tárgyakat a fi ókokban. A jobb hatékonyság érdekében a biztonsági videókamerák mellett hőkamerákat is használnának – tette hozzá Vadász Pál, a Montana ügyvezető igazgatója. Az elképzelések szerint a kockázati szempontból érzékeny helyzeteket a rendszer minősíti, majd ha úgy értékeli, hogy valaki gyanúsan viselkedik, riasztja az érintetteket. Először a biztonsági őr figyelmét hívja fel a rendszer, ám ha olyan súlyú problémát észlel például, hogy valaki maszkban lép be a bankba, akkor automatikusan az MKB központját, s ezzel együtt a rendőrséget is riasztja.

A rendszert a most folyó kutatások alapján többi között viselkedésminták, korábbi rablások tanulmányozásából levont eredmények alapján „tanítják”, így személyiségi jogokat sértő elemeket nem tárol. (Éppen ezért a hálózat korábbi bűncselekményekben részt vett személyek arcait sem „őrzi meg”, és nem ismeri fel.) Ennek érdekében például az MKB szakemberei az összes hazai bankfiókokkal szemben elkövetett bűncselekmény helyszínét végigjárták már, s az ott tapasztaltakat is beépítik. Ezzel a fejlesztéssel egyértelműen a rablások megelőzését szeretnék hatékonyabbá tenni. Jakab Péter a Népszabadságnak elmondta, hogy ennek a „vizsgálatnak” az eredményeit a Magyar Bankszövetségen belül is tárgyalják, ám hogy ez pontosan hogyan is zajlik majd, azt nem részletezte.

Azt viszont kifejtette, hogy a további fejlesztésekre azért van szükség, mert az elmúlt négy-öt évben megszaporodtak a bankfiókok ellen elkövetett bűncselekmények. Ez a korábbi évi húsz körüli alkalomról harminc-negyvenre emelkedett. Vagyis a biztonság kérdése a korábbiaknál is fontosabbá vált. Ezzel a mutatóval egyébként Magyarország még így is Európa élmezőnyébe tartozik. Hozzátette: a biztonság terén a hazai hitelintézeteknek nincs sok szégyellnivalója, de nyilván mindig kell fejleszteni.

Erre különösen a több halálos áldozatot követelő móri ügy eseményei világítottak rá, amely után – s minden újabb rablást követően rendre – előkerült ez a téma. Akkor például készült is a bankbiztonságról egy kormányhatározat, de ahogy Jakab Péter elmondta „nem a hitelintézetek miatt”, de elbukott. Ebben nagyon komoly elvárásokat rögzítettek a pénzintézetek számára. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: azt nem tudja megmondani, hogy a magyar bankrendszer menynyit költ biztonságra, mivel nehéz az idetartozó elemeket besorolni, ám az nyugodtan kijelenthető, hogy ma már a hazai hitelintézetek teljesítik az említett kormányrendeletben akkor rögzített előírásokat.

A projekt teljes költsége 266,8 millió forint, amelyből 148,3 millió uniós és a magyar állam biztosította támogatás. A fennmaradó részt a Montana saját erőből finanszírozza. Amennyiben a projekt sikeres lesz és hozza az elvárásokat, akkor a hazai piac mellett külföldön is megjelennének vele a fejlesztők.

A Széna téri rablás túszejtéssel és lövöldözéssel végződött