Valóban akadnak botrányos körülmények között működő állatkertek Európában, például a Balkánon, amelyeket a legegyszerűbb bezárni” – ért egyet a Born Free véleményével Persányi Miklós, a Fővárosi Növény- és Állatkert főigazgatója, aki szerint ha húsz évvel ezelőtt kérdezett volna rá valaki a hazai bemutatóhelyek állapotára, akkor mai szemmel mindegyikre kizárólag a borzasztó jelző lett volna az elfogadható. Az elmúlt két évtizedben azonban – ha különböző mértékben és sebességgel – valamennyi hazai állatkertben nagyságrenddel jobbak lettek a körülmények. Két évtizede döntően szűk ketrecekben forgolódtak a vadak, ma jókora kifutókat használhatnak. Sokat javult az ellátás, a gondozók felkészültsége, az állategészségügyi háttér.

Az EU-direktíva nyomán született szigorú jogszabályok hatására a kicsiny területű állatkertek állománya alaposan átalakult. A legkisebb, mindössze tízhektáros kiterjedésű fővárosi állatkertben a bemutatott fajok száma négyszázról ezerre nőtt, amit az tett lehetővé, hogy jelentősen nőtt a kisebb helyigényű fajok – halak, gerinctelenek – száma, ellenben visszaszorultak az emlősök, ezen belül is a nagy testű emlősök. Ugyanakkor hatvan éve nem volt egy időben négy elefánt a fővárosban. Persányi Miklós szerint az elefántok jóval nagyobb kifutót érdemelnének – akkor is igaz ez, ha a budapesti kifutó kétszerese annak a felületnek, amelyen az amszterdami elefántok trappolhatnak. Budapest legnagyobb gondja éppen a helyszűke, irigykedve nézik Szegedet, ahol negyven, illetve Nyíregyházát, ahol harminc hektáron gazdálkodhatnak.

A legnagyobb fejlődést éppen a nyíregyházi állatkert mutatta fel. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a két évtizede mindössze hetvennyolcvanezer látogatót vonzó kert tavaly közel félmillió érdeklődőt fogadott – Budapest 2010-ben 920 ezer vendéget szórakoztatott. Ezzel a két állatkert az ország két legnépszerűbb bemutatóhelye – megelőzik valamennyi múzeumot.

Szakmai szempontból az unió húsz legjobb állatkertje között számon tartott fővárosi intézményben az elefántok kifutóhelyének növelése mellett a jegesmedvék és a mosómedvék lakóhelyét komfortosabbá kell tenni, illetve a tavaly novemberben megroggyant keselyűröpdét is újjá kell építeni.

Persányi Miklós szerint lehet vitatni az állatkertek létét – ahogy ezt a Born Free teszi –, de tudomásul kell venni, hogy tíz- és százmilliók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy élőben lássanak vadon élő állatokat. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (EAZA) – 36 országból – tag 322 állatkertet évente átlagosan 130–140 millió ember látogatja. Ha csak az uniós állatkerteket nézzük, akkor a 280 állatkert 32 ezer munkahelyet ad, illetve további 9-10 ezer embernek biztosít közvetett módon munkát. Ezek a gyűjtemények évente 30 millió eurót költenek kutatásra és ötmillió gyereknek tartanak szervezett tanfolyamokat. A szemléletformáló hatásuk felbecsülhetetlen. Persányi Miklós szerint – aki az EAZA titkára is –ezért állatkerteket csak végső esetben kell bezárni, sokkal fontosabb őket úgy átalakítani, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsák a túlnyomó többségében egyébként nem szabadon, hanem állatkertben született állatok számára.

Az állatvédők becslése szerint az unióban legalább 3500 akkreditált állatkert található, és több száz olyan, amely nem felel meg a jogszabályoknak. Az akkreditáltak közül a Born Free az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (EAZA) tag bemutatóhelyekkel a legelégedettebb. A magyar jogszabályoknál jóval szigorúbb feltételeket támasztó EAZA-nak a fővárosin kívül öt vidéki állatkert a tagja. Egyébként itthon is létezik egy szervezet, a Magyar Állatkertek Szövetsége, amelybe tizenegy bemutatóhely – a fővárosi, a győri, a veszprémi, a pécsi, a budakeszi, a jászberényi, a kecskeméti, a szegedi, a debreceni, a miskolci és a nyíregyházi – lépett be. (De nem tag például a szintén állatkertnek tekinthető fővárosi Tropicarium, illetve a balatonedericsi Afrika múzeum állatsereglete.)

Az elefántok férőhelyével sokszor vannak gondok