Válságból profitál a lakástakarék

A tavalyi jelentős növekedés után még gyorsabb bővülést vár a lakáshitelezésben a Fundamenta. A devizahitelezés eltűnésének és a bankok visszafogott aktivitásának köszönhetően az eddiginél nagyobb szerepet kaphatnak a lakástakarékpénztárak.

Miközben a válság elmúlt két éve alatt jelentős mértékben szűkült a magyarországi hitelpiac, ezen belül a lakáscélú kölcsönökből is lényegesen kevesebbet folyósítottak a pénzintézetek, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. jelentős növekedésről számolt be. A társaság tavaly az egy évvel korábbinál harmadával többet, 13,5 milliárd forint új kölcsönt helyezett ki, amely a 2010-ben Magyarországon folyósított lakáshiteleknek csaknem a nyolc százaléka. A kereslet megugrása elsősorban a banki hitelezési aktivitás csökkenésével és a devizaalapú hitelek visszaszorulásával magyarázható. Tavaly a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 230 milliárd forint értékben helyeztek ki új lakáscélú hiteleket, szemben a 2009-es 331 milliárddal. A kisebb volumenen belül azonban jelentősen nőtt a forinthitelek részaránya: összegük az egy évvel korábbi 110 milliárdról 173 milliárd forintra emelkedett.

A hitelezési szerkezet átalakulását a devizakölcsönök szabályozásának változása magyarázza. Tavaly januártól a jelzáloghitelek esetében a devizaalapú hiteleknek az ingatlan piaci értékéhez viszonyított felső határát alacsonyabban húzták meg, mint a forinthitelekéét, majd júniustól hasonló elven vált sávossá a jövedelemhez viszonyított hitelezhetőségi limit is. A forintalapú lakáshitelpiacot azonban végül csak a nyár végi változások tudták érdemben fellendíteni: augusztus óta ugyanis nem lehet jelzálogot bejegyezni az új, devizaalapú jelzáloghitelek után. Az alacsonyabb kamatterhük miatt a forintkölcsönöknek, így a Fundamenta termékeinek is komoly konkurenciát jelentő devizaalapú lakáshitelek végül eltűntek a bankok kínálatából.

Ám nem csak ez segített a lakástakarék felpörgetésében. Míg a bankok kezét megköti a pénzszűke és a gazdasági környezet bizonytalansága, ezért kénytelenek a korábbinál jóval alaposabban megszűrni, hogy kinek adnak hitelt, a Fundamenta forrással is jól el van eresztve, hiszen hitel/betét aránya év végén mindöszsze 14 százalék volt, míg a kereskedelmi bankoknál nem ritka a 150-200 százalékos mutató (vagyis másfélszer-kétszer annyi hitelt kezelnek, mint betétet), s a rendszer sajátosságaiból adódóan, az előtakarékosság miatt ügyfelei pénzügyi teljesítőképességéről is átfogóbb képpel rendelkezik. Az ebből adódó, a lakáskaszszák számára korábban hátrányt jelentő magasabb önrész sem jelent ma már gondot: az óvatosabbá váló bankoknál is emelkedett az elvárt saját rész mértéke.

A válságot azonban a Fundamentánál is megérezték. Az egy évvel korábbinál kevesebb új szerződést kötöttek: a 2009-es 138 ezerrel szemben 127 ezret. Igaz, az átlagos szerződéses összeg a korábbi 2,55 millióról 2,73 millió forintra nőtt, így az új kötés volumene végül mindössze három százalékkal csökkent. Az ügyfelek 42 százaléka a havi 15–20 ezer forint közötti megtakarítást választotta, amely az elmúlt nyolc év legjobb eredménye.

Gergely Károly, a cég elnökvezérigazgatója szerint a hitelpiaci kilátások továbbra is negatívak, a bankok hitelezési óvatossága alig enyhült, ez pedig a Fundamentának kedvez.

A társaság ennek megfelelően a tavalyinál is gyorsabb bővülést tervez: az elképzelések szerint idén 32 milliárd forint új hitelt helyezne ki a pénzintézet. Ez több mint a duplája a tavalyinak, s a várakozás szerint ezzel a piac 13 százalékát szereznék meg. A 2011-es növekedéssel középtávon százmilliárd forint fölé emelkedhet a hitelállomány, amely 2010 végén 30 milliárd volt, idén év végén pedig elérheti az 50 milliárdot. Bővülést várnak az új szerződések terén is: a tervek szerint idén 137 ezer feletti szerződést köt a Fundamenta, 325 milliárd forint öszszeggel.

Az idei évre várt gyarapodást a továbbra is szűkös banki hitelkínálat mellett a lakástakarékok kedvezőbb szabályozásától várják a cégnél. Január óta az eddigi nyolc helyett maximum tíz évig jár az állami támogatás, amely a befizetések harminc százaléka, évi legfeljebb 72 ezer forint, melyet havi 20 ezer forintos befizetéssel lehet teljesen kihasználni. A lakás-előtakarékoskodás e formája mindeddig egy szerződéssel maximum hatmillió forintos forrást biztosított a vásárláshoz, felújításhoz vagy bármilyen, a lakóingatlanon végzett korszerűsítés költségéhez. A törvénymódosítás révén ez az összeg nyolcmillió forintra tornászható fel. Emellett mostantól a családon belül össze lehet vonni a szerződéseket, vagyis a közeli hozzátartozók egymás javára, tulajdonjogszerzés nélkül is előtakarékoskodhatnak. Az adatok egyelőre visszaigazolják az idei évre vonatkozó várakozásokat: Morafcsik László értékesítési igazgató szerint az elmúlt tíz évben nem volt olyan jó januárjuk, mint most, az online szerződéskötések száma például negyven százalékkal nőtt.

Szezonnyitás épületenergetikával

Az épületenergetika témakörével bővül a jövő szerdán nyitó Tetők Falak Homlokzatok, vagyis idéntől a TFH+E néven meghirdetett háromnapos budapesti szakkiállítás és konferencia. A Syma rendezvényközpontba szervezett eseménysorozat a panelrehabilitációtól a passzívházakig szinte minden aktuális építőipari és pályázati témát felölel. A kreditpontos konferenciák köre a két évvel ezelőtti TFH-n A tető, mint ötödik homlokzat című szaktanácskozás sikerén felbuzdulva az idén a Kreatív tetők látvány és energetikai megoldásai cíművel bővül.
A rendezvény összesen nyolc konferenciát és körülbelül száz kiállítóval való helyszíni kapcsolatfelvételt tesz lehetővé. (S. T.)

Napfényes kilátás – a vevőre még várnak
Napfényes kilátás – a vevőre még várnak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.