Az illegális utazásszervezők egyetlen vonzereje az olcsóságuk, ami ez esetben az utas számára egyet jelenthet a biztonság teljes hiányával. Az engedély –ezáltal vagyoni kaució és biztosítás – nélkül működő vállalkozások ugyanis komoly veszélybe sodorhatják az esetleg külföldön rekedt utasaikat, akiket sem ők, sem egyetlen biztosítótársaság nem fog hazajuttatni.

A hivatalosan, vagyis engedéllyel és megfelelő vagyoni biztosítékkal működő irodák éppen a számukra előírt pluszköltségek, illetve kötelezettségek miatt drágábbak a feketén tevékenykedőknél, akik sem adót, sem irodabérleti díjat, sem munkatársaik bérét és annak járulékait nem fizetik. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) becslése szerint az évi 180–190 milliárdos ki- és beutaztatói forgalmat felmutató irodák mellett 45–60 milliárd forint értékű üzlet bonyolódik feketén.

A MUISZ éppen az elharapózó és az utasokra kimondottan veszélyes illegális utazásszervezők elleni fellépésre kérte a kormányt, ami most eredményre vezetett. Mint Molnár Gabriella, a szakmai szövetség főtitkára lapunknak elmondta: hiába jeleztek az elmúlt években több mint száz konkrét esetet a fogyasztóvédelmi hatóságnak, nyomozati jogkör híján az ellenőrök keze meg volt kötve. És még ha sikerrel is jártak, a kiszabható, maximum 100 ezer forintos fogyasztóvédelmi bírság nem volt elrettentő hatású szankció.

A szakmáért, és nem a szakma ellen indult átfogó vizsgálatsorozat egyik eredménye éppen az lehet, hogy jócskán megemelik a bírságok felső határát, amit a MUISZ szerint legalább félmillió forintra vagy a fölé kellene helyezni.

Aki szabálysértést követ el, nemcsak bírságra számíthat, hanem arra is, hogy akár egy évre is eltilthatják a működéstől, amit természetesen csak az amúgy hivatalosan működő, bejegyzett irodákkal szemben alkalmaznak, például a vagyoni biztosíték nem megfelelő mértéke miatt. Egyébként már az is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a vállalkozás valótlanul azt állítja, hogy rendelkezik utazásszervezésre vonatkozó engedéllyel.

Molnár Gabriella szerint sokszor az ellenkezőjére is van példa, amikor az utazásszervező azt állítja, csak barátainak vagy – esetleg tanár lévén – iskolája tanítványainak szervez utat, hol ott arra bárki jelentkezhet. Az internet adta lehetőségeket sokan kihasználják, és nyomott áron kínálnak utakat, név és cím nélkül, mindössze egy mobiltelefonszámmal ellátott hirdetésben. A beazonosításra alkalmatlan telefonszám egyedüli adatként való megadása lehet az egyik fontos intő jel arra, hogy a szervezőnek semmiféle engedélye nincs, és adott esetben bármikor elérhetetlenné válhat.

Az engedélyek nélkül, illetve a szabálysértő módon működő vállalkozások kiszűrését miniszteri utasításra a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhatóság, valamint az NGM Ellenőrzési Főosztálya végzi. Az első nyilvánosságra hozott eset – mint Molnár Gabriella utalt rá – a győri Beck Reisen lebukása volt. Az iroda engedélyét az elsőfokú hatóság már tavaly visszavonta, ennek ellenére tovább, és éppen Egyiptomba utaztatott utasokat még akkor is, amikor az ország már az egyes kockázati kategóriába lett sorolva a magyar Külügyminisztérium által.